Magdalena

1. pompás, 90 km. hosszu öböl Alsó-Kalifornia DNy-i oldalán, az É. sz. 24-25° közt. Az öbölben fekvő sziget 2 részre osztja, a tulajdonképeni M.-ra és az Almejas vagy Lecre. A hajóknak biztos menedéket nyújt. - 2. M., 1700 km. hosszu, nagy folyó Kolumbia D.-amerikai köztársaságban. A D. sz. 2"-tól valamivel D-re, Tolima és Cauca határán, a Paramo-del-las-Papason, a del Buey-tóból folyik ki és nagyjából ÉÉK-nek folyik; völgye a K-i és Közép-Cordillerákat választja el; több mint 500 mellékvize van; ezekközt a Neiva, Cabrera, Prado, Bogota, Lebrija, Sogamoso, Cesar, Coello, Nare ésCauca. Paeztől kezdve csolnakok, Neivától Hondáig és Hondától a tengerig gőzösök is járhatnak rajta. A hondai sellő (Salto de Honda) a hajózásnak nagy akadálya. A M. két főágban (Boca de Ceniza és a Boca de Rio Viejo) az Antillák tengerébe torkollik; a két ág közti mocsáros sziget a Gomez-sziget. A gőzhajók a Boca de Cenizán járnak föl. A Dique-csatorna Calamartól Cartagenáig vezet. - 3. M., Kolumbia köztársaság egyik departamentója a tenger, Venezuela, Santander és Bolivia közt, Goajira (l. o.) félszigetet is beleszámítva 69 800 km² területtel, 137 300 lak. A K-i Cordillerák itt végződnek; a Sierra Nevada de Santa-Marta az északi részeit födi; nagyobbára azonban sík és forró. Földje nagyobbára igen termékeny és értékes fákban is igen gazdag, csakhogy kevésbbé van művelve. A fő kiviteli cikkek: festék és épületfa, dohány, bőrök, szalmakalapok. A főváros Santa-Marta.

Forrás: Pallas Nagylexikon