Magnezit

(ásv.), szénsavas magnézium (MgCO₃). Romboéderekben sem ritka, avagy leveles halmazokban, de leggyakoribb tömötten, avagy szemcsében, néha szálas, rostos, szintelen, fehér, sárgás, barna vagy fekete. K. 4-4,5, fs. 2,9-3,1. Jól hasad. Nálunk nincs. Nagy tömegekben találni Stájerországban (Kraubat), Sziléziában (Frankenstein), Morvaországban (Hrubschitz), Piemontban (Baldissero), ahol tömött és szerpentinben tölt ki hasadékokat. Mint melléktermék akkor képződhetett, amikor az olivinkőzetből a szerpentin képződött. Norvégiában (Suarum) és az Alpokban (Zillerthal, Pfitschthal, Ultenthal) kristályokban terem. hall mellett (Trol) levelesen. Némelyek M.-nek csakis a tömöttet, földeset nevezik, a kristályosat megkülönböztetésül M.-pátnak, sőt talkpátnak magnézia tartalma miatt. A breunerit nem egyéb, mint vastartalmu M., a pinolit agyagpalába ágyalt laposan romboéderes kristályhalmazok Stájerországból (Trieben), a baudisterit tömött M. Piemontból, a kovamagnezit kovasavval kevert M. Szódaviz és általában szénsavas italok gyártására veszik, keserüsót is gyártanak belőle. Stájerországban tűzálló téglákat is készítenek M.-ből.

Forrás: Pallas Nagylexikon