Magnéziumfoszfátok

Az ortofoszforsav háromalju sav, igy tehát három M. lehetséges. Ezek a szabályos M.; a kétalju M. és az egyalju M.; a két utóbbi só savanyu só.

Mg₃(PO₄)₂             Mg₂H₂(PO₄)₂         MgH₄(PO₄)₂

szabályos M.        kétalju M.              egyalju M.

Ezenkivül a foszforsavnak több bázisos magnézium sói is lehetségesek.

A szabályos, háromalju M. v. tri-M. A természetben is található, a wagnerit ásványban megnéziumfluoriddal vegyülve. Előfordul továbbá a csontokban és némely növények magvában. E sót ugy kapják, hogy a magnéziumsók oldatát szabályos nátriumfoszfát-oldattal elegyesítik és a keletkezett csapadékot kimosás után megszárítják. Az igy előállított szabályos M. 5 molekula kristályvizet tartalmazó fehér por, mely vizben nem oldódik, de híg savak könnyen feloldják.

A kétalju, egyszer savanyu v. di-M. Fehér kristályos csapadék alakjában leválik, amikor a magnéziumsók oldatát dinátriumhidrofoszfát-oldattal elegyítik. E só vizben kis mennyiségben, de savakban igen könnyen oldódik és a vizzel való főzéskor foszforsavra és poralaku szabályos M.-ra bomlik.

Az egyalju kétszer savanyu v. mono-M. Képződik akkor, ha magnéziumkarbonátot foszforsav fölöslegében feloldunk. Az oldat besűrítésekor mint nyulós savanyu tömeg marad vissza, mely vizben könnyen oldódik.

A magnéziumnak pirofoszforsav sói közül megemlíthetjük a magnéziumpirofoszfátot, mely kristályos csapadék alakjában válik le, ha a magnéziumsók oldatát nátriumpirofoszfát-oldattal elegyítik. Képlete Mg₂P₂O₇+3H₂O. A vizmentes só Mg₂P₂O₇ képződik akkor, ha a magnézium-ammoniumfoszfátot (l. o.) erősen izzítjuk. A metafoszforsavsók közül a magnéziummetafoszfát mg (PO₃)₂ képződik akkor, ha a magnéziumkarbonátot foszforsavval 316°-ra hevítik.

Forrás: Pallas Nagylexikon