Magnéziumklorid
klórmagnézium. A tengervizben, sósforrásokban és igen sok
ásványvizben előfordul; lakatrésze számos ásványnak (karnallit, boracit stb.).
Ugy készül, hogy a magnéziumoxidot vagy a magnéziumkarbonátot sósavban oldják
és az oldatot a légszivattyu burája alatt koncentrált kénsav fölött besűrítik.
Az oldatból a M. monoklin kristályokban válik ki; képlete MgCl2+6H2O.
Gyárilag a karnallitból (MgCl2.KCl) készítik. Vizben igen könnyen
oldódik, az oldat forralásakor a M. elbomlik; ekkor magnéziumoxid és sósav
keletkezik belőle. Ezért az olyan desztillált vizben, mely M. tartalmu vizből
készült, sósav is lehet. A M. magasabb hőmérsékre hevítve, bazikus M. képződése
közben elbomlik. A M. az alkali fémek kloridjaival vizben oldható kristályos
kettős sókat képez. Ezek közül a magnéziumammoniumklorid (MgCl2.(H4N)Cl+6H2O)
a hevítéskor ugy bomlik el, hogy a viz és az ammoniumklorid eltávozik belőle és
vizmentes M. marad vissza. A káliumkloriddal képezett kettős sóját a
magnéziumfém előállítására használják.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|