Magrejtő

(növ., germen v. ovarium, maghon, magház, magzat), a zárvamagzó növények termőjének (l. o.) alsó és tágasabb része, melynek rekeszeiben a magsarjasztón a peték, termékenyítés után a magvak fejlődnek. Fogantatás után a M. tovább fejlődik s a termés v. termésfala (pericarpium), a gyümölcs lesz belőle. A gyümölcsben rendesen annyi rekesznek (loculus) kellene lenni, ahány a M.-ben volt, de magvesztés (l. o.) folytán nem ritkán kevesebb. A háti középér helyét álforradásnak (l. o.) is nevezik.

Forrás: Pallas Nagylexikon