Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Magtalanság... ----

Magyar Magyar Német Német
Magtalanság... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Magtalanság

(sterilitas). Ismereteink mai fokán tudjuk, hogy a M. egyformán vonatkozhatik a nőre és a férfira s róla társadalmi viszonyaink közt csak a házasságban szólhatunk és magtalannak mondhatjuk azt a házasságot, ha abban a nő rendes házas élet mellett a 3-ik évig sem fogant. Nem éppen ritka az eset, hogy a házasságban 3 évnél hosszabb idő után jön a gyermekáldás, néha 10-15 év után is; de valószinüség 5/4 évi házasság után mindinkább csökken. Az arány ilyen: 100 termékeny eset közül 28-szor bekövetkezik az első szülés a házasság első évében; azután 36-szor a 2-ik év közepéig, továbbá 20 esetben a 2-ik év végéig; még 10 esetben a 3-ik évig és csak az utolsó 5 esetben valamikor a 3-ik éven tul. A magtalan házasságok száma a termékenyekkel szemben pedig olyan, mint 1 és 10, vagyis gyermekkel megáldott 10 házasságra esik egy magtalan házasság.

A nőnél a M. oka lehet veleszületett, lehet szerzett és lehet mesterséges, ha műtételnek a következménye (castratio, uterus-exstripatio). Mesterséges M. forog fenn akkor is, ha az orvos az anya egészsége vagy élete veszélyeztetésénél fogva a fogamzást megakadályozhatja. A fakultatív M. Malthus tanításának elterjedése óta tért hódít mindenfelé; mig addig leginkább Franciaország, Norvégia és Erdély (szászok) voltak hiresek a kétgyermekrendszerükről. Ismeretes, hogy a hosszu időre kinyujtott szoptatás is a fogamzás megszorítására használtatik, ha nem is mindig sikeresen. A mesterséges (operatív és facultatív) M.-on kivül a nő veleszületett és szerzett M.-ánál az okokat a következőképen csoportosíthatjuk: 1. a nő peteképzésének hiánya, 2. a női petének a férfi magjával való találkozásának (fogamzás) akadálya és a 3. a termékenyített pete megfészkelésének, vagy kiviselésének (kiköltésének) lehetetlensége.

I. A peteképzés hiányának az oka a petefészek fejlődési és tápláltatási viszonyaiban rejlik. A petefészkek teljesen hiányozhatnak vagy oly fejletlenek, hogy a pete bennök nem képződik vagy nem érik meg. Lehet, hogy gyulladás vagy más betegség folytán szövetükben oly változás (sorvadás, elzsírosodás, tultengés, daganat) esett, amely minden pete csirt megsemmisített (oophoritis, peroophoritis, cysta ovarii, symphiléis, chlorosis, diabetes scrophulosis). E betegségek közül különös fontosságu az általános elhízás. Befolyása lehet a szeszes italok mértéktelen élvezetének, nemkülönben a morfinnal való visszaélésnek is a peteképzésre és peteérésre. Ez utóbbi elváltozásoknál a M. szerzett baj; a petefészek hiányánál v. fejletlenségénél vele született. Súlyos fertőző bajok után (typhus, skarlát, cholera) a M. szintén a petefészek szövetének elfajulására (oophoritis parenchymatosa) vonatkoztatható. Mind e fölsorolt körülményeken kivül még számos mást (klima, évszak, táplálkozás, lelki állapot, rokonság, öröklés stb.) említenek a különböző szerzők, amik a petefejlődést befolyásolják, illetve akadályozhatják s így M.-ot okozhatnak. Külön említésre méltó a korral járó elváltozás a petefészekben, amely rendesen az 50. év körül következik be; néha sokkal korábban, de néha sokkal későbben is. Vannak esetek az orvosirodalomban leírva, amelyek szerint a 63, sőt 70. évben szülés következett be. Másfelől számos eset ismeretes, ahol a 20-30. évben megszünt a havibaj és a nő magtalan marad.

II. A női petének a férfi magjával való találkozásának (termékenyítés, fogamzás) akadálya fenforog a nő külső és belső nemi szerveinek igen sok betegségével. Ilyenek ama fejlődési hibák, amelyeknél fogva már a közösülés is lehetetlen. Ha a kis ajkak össze vannak nőve, a hüvelybemenet el van zárva vagy az egész hüvely hiányzik, akkor a mag nem találja útját a petéhez. Akadályozhatják azt daganatok is, amely a kis és nagy szeméremajkakon vagy bent a hüvelyben fejlődtek. Ide tartozik a vaginizmus néven ismert baj is, amely abból áll, hogy a hüvely bemenete, a szűzhártya szélei oly rendkivül érzékenyek a legkisebb érintésnél, hogy görcsök s fájdalmak lépnek fel a hüvely és gáttáj összes izmaiban és a közösülés lehetetlen. Megemlítendő továbbá a hermafroditizmus is és a hüvelyváladék vegyi alkata, amely ha erősen savanyu v. tulságosan bő és vizenyős, a sperma életrevalóságát megsemmisítheti, mielőtt az a méhbe v. a petevezetőbe bejuthatott volna. A fogamzás akadályául szolgálhat ezután a méhnek elhajlása, daganata, gyulladása, a méhnyaknak hurutja (gonorrhoeás), tultengése, szűk volta, eldugulása polypussal v. szívós nyálkával stb. Mindezek azonban nem abszoluta, csak relativ okozhatnak meddőséget. Abszolute lehetetlen a fogamzás, ha a méh fejlődésében visszamaradt, vagy ha egészen hiányzik a még s talán a petefészkek is. A petefészkeknek olyan megbetegedése is, amely akadályozza a peteérést v. az érett pete kilépését a Graf-féle tüszőből (l. Fogamzás), oka lehet a M.-nak (oophoritis, perioophoritis). Végül a petevezetők (tubae) betegségei (fejlődési hibák, gyulladások, megtörések, elzáródás, daganat stb.) állják útját a pete vándorlásának s a spermával való találkozásnak.

III. A termékenyített pete megfészkelésének vagy kiviselésének lehetetlensége is fenforoghat és lehet oka a M.-nak. Ez leginkább a méh nyálkahártyájának a betegségeinél történik, amikor a megtermékenyített pete nem tud odatapadni, nem képes fészket rakni a méh-ür belső hártyájában; vagy ha ideig-óráig megtapadt, később mégis elszakad tőle és kihull (abortus). Ilyen bajok a endometritis, különösen az exfoliativ és gonorhoeas alak. Ámde a méh szövetének és környezetének egyéb betegségei (metritis chronica, parametritis, ferimetritis, retroflexio stb.) is okai lehetnek néha a M.-nak. A méh különböző fejlődési hibái (uterus pubescens, unicornis, bicornis stb.) szintén akadályozhatják a pete megtelepedését és kiköltését.

A férfi M.-a két főcsoportra oszlik. Ezek: 1. impotencia coeundi (közösülési tehetetlenség); 2. impotencia generandi (nemzési képtelenség). Az első vagy organikus, v. pszichikus vagy paralitikus alakban lehet jelen. Organikus az impotencia coenudi, ha a férfi himtagja valamely szervi hibából nem alkalmas a közösülésre (a penis kicsisége v. hiánya, daganatok, hernia). Pszichikus az impotencai, ha a férfi neuraszténiás; ha ifjonta masturbált vagy mértéken tul áldozott Venus oltárán; ha kankós betegségek folytán félelem fogja el a közösülés pillanatában és a merevedés nem következik be. Ez az alakja az impotenciának mulékony és gyógyítható. A paralitikus alak agy- vagy gerinc-agy betegségeknek a következménye vagy más bajokból, p. diabetes mellitus, morphinismus, alcoholismus ered. Az impotencia generandi, vagy az igazi M. abban áll, hogy a sperma nem képződik, egyáltalában (aspermatismus), p. a herék hiányánál, elsorvadásánál, tuberkulozis, karcinoma, v. a sperma nem alkalmas és kevés a spermatozoák nem oly életre valóak, hogy a petéig eljussanak és azt megtermékenyítsék (azoospermia, oligozoospermia); végül lehetséges, hogy a sperma nem tud a heréből kijutni, útja a mellékherén át el van zárva gyulladás következtében (epididymitis). Ez a gyulladás az annyira elterjedt kankó nyomában szokott járni s ha mindkét herén, illetve mellékherén folyt le, mindig M.-ot von maga után.

A fakultativ M., vagyis a fogamzás mesterséges megakadályozása két okból történik: vagy gazdasági szempontból, vagy egészségiből. Az előbbi Malthus tanítása óta terjed erősebben; az utóbbi az orvos megítélése alá tartozik. Kétségkivül vannak olyan körülmények, amelyek parancsolják, hogy a terhességet a nővel elkerültessük (szív-, tüdő- és vesebajok, medenceszűkületek stb.), de ezek megitélését soha se végezze egy orvos magában, hanem ossza meg a felelősséget egy második orvossal. A mesterséges M. eszközei: 1. a közösüléstől való tartózkodás; 2. annak bizonyos időre való szorítása; 3. hosszu szoptatás; 4. coitus interruptus; 5. ujjnyomással a mag kiömlésének megakadályozása; 6. a spermának kitakarítása a hüvelyből kézzel és erőlködéssel v. öblítésekkel; 7. különféle készülékek (szivacs, vatta tampon, pessarium occlusivum, infibulatio).

A M. gyógyítása kérdésénél, nem számítva a sokféle babonát és házi-szert, első sorban figyelemre méltatandó a profilaxis vagyis a M. megszerzésének kikerülése. A férfinál a kankótól való óvakodás, illetve annak gyógyítása a fődolog; a fiatal leánynál a havi tisztulás idejében való helyes magaviselet (tánc, korcsolyázás kikerülése) az, amire súlyt fektessünk. A nő M.-nál gyakran operatív beavatkozásra van szükségünk, de többször célt érhetünk anélkül is helyes általános gyógyítással, a táplálkozás, a vérkészítés, az anyagcsere fokozásával. Ide tartozik különösen a klimatikus, a vasas és tengeri fürdők használata is, vagy a marienbadi és karlsbadi vizek ivásából álló kúra stb. Az egyes bajok részletes gyógyítás módja ebbe a keretbe nem illik; de megemlítendő még a mesterséges termékenyítés eszméje, aminek azonban embernél gyakorlati haszna alig van. Ebben a tekintetben számos kisérlet történt Girault, Simus és újabban Lutaud részéről. Eredményes eseteiknek megbizhatósága azonban nem kifogástalan.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is