alakult 1867. és 1867 okt. 1. kezdte meg működését. Az
alaptőke kezdetben 15 millió frtra volt tervezve, felosztva 75000 egyenkint 200
frt névértékü részvényre, amire azonban részvényenkint csak 40%, vagyis 80 frt
és így összesen 6 millió frt volt tényleg befizetve, 1872. az alaptőke további
20%-át fizették be, minélfogva az 9 millió frtra emelkedett. Az 1874 ápr. 11.
közgyülés 60000 teljesen befizetett részvényben állapította meg az alaptőkét,
ugy hogy az 12 millió frtra emelkedett és végre az 1877 jan. 14. közgyülés
10000 részvénynek visszavásárlását rendelte el; ennek folytán az alaptőke 10
millió frtra csökkent, végül 1891. 20000 új részvény kibocsátásával 14 millió
frtra emelkedett. A részvények bemutatóra szólnak s a közgyülésen minden 20
részvény birtoka jogosít egy szavazatra. Az intézet alapszabályai szerint a
banküzlet összes ágaival és áruüzlettel is foglalkozik. Ingatlanokba nem
fektethet többet, mint az alaptőkének legfeljebb 1/4 részét. Az intézet 1874.
két malmot is szerzett be 1384150 frton Budán és Pesten, melyek közül a pesti
oldalon levő u.n. Árpád-malmot, miután beleesett a körút vonalába, lebontották;
a másik, a budai oldalon lévő malom 516923 frttal szerepel az 1895. mérlegben.
A M. a monárkia egyik legjelentékenyebb pénzintézete és kiváló pozicióját
nemcsak a rendelkezésére álló jelentékeny tőkének köszönheti, hanem annak is,
hogy egyedüli magyarországi tagja Közép-Európa leghatalmasabb pénzügyi
csoportjának, mely általánosan a Rothschild-hitelintézeti bankár-csoport név
alatt ismeretes s melynek a Rothschild világcégeken kivül az első osztrák és
német bankok tagjai. E hatalmas összeköttetésnél fogva a M. nagy szerepet visz
a magyar pénzügyek és a hazai vállalkozások történetében, minthogy alig néhány
kivételével, minden nagyobb pénzügyi műveletet, melyet Magyarország 1867 óta
foganatosíott, ez a csoport hajtott végre.
A hazánkat átszelő vasúti hálózat jelentékeny részéhez ez a
csoport szerezte be az építési tőkéket, mint az alföld-fiumei vasút,
arad-temesvári vasút, budapest-pécsi vasút, magyar nyugati vasút stb. A magyar
állam nagyobb pénzügyi műveletei, melyeket a M. és csoportja hajtottak végre,
az összes aranyjáradék-kibocsátások és konverziók, a magyar papirjáradék
tulnyomó részének kibocsátása, a keleti vasúti kötvények és a magyar vasúti
kölcsön kibocsátása, az 1878-iki okkupácionális hitel beszerzése stb., végül a
magyar pénzügyek történetében a legnevezetesebb pénzügyi művelet, az 1892.
valutatörvények alapján az 5%-os és magasabb kamatozásu állami címletek
konvertálása 4%-os koronajáradékra, valamint a valutarendezés céljaira
szükséges arany beszerzése is a M. vezetése mellett történt. Az iparalkotás
terén egy pénzintézet sem közelíti meg azt a nagy tevékenységet, melyet a M.
kifejtett. Csak a legnevezetesebb iparvállalatok, melyeket a M. alapított,
ezek: a Drasche-féle gyár, a szegedi gáztársulat, a fiumei rizshántoló- és
rizskeményítő-gyár, a fiumei kőolajfinomító, a magyar cukoripar
részvénytársaság, a brassói celluloza-gyár, a magyar fém- és lámaáru-gyár stb.
A mezőgazdasági ipar terén is nagy tevékenységet fejt ki és e célból külön
társaságot is alapított. Újabban egyik legnagyobb alkotása a magyar folyam- és
tengerhajózási részvénytársaság és legújabban a villamosság gyakorlati
kiaknázása céljából külön társulatot alapított és szoros szövetségre lépett a
Ganz és társa vasöntő- és gépgyár társasággal, melynek villamos osztályát
kibővíti. Mint tisztán bankintézet is nagy tevékenységet fejt ki és egyik első
pénzforrása a hazai kereskedelemnek és iparnak, mi kitűnik abból is, hogy 1895.
évi mérlege szerint a pénztári forgalma 915356 frt volt, a folyó számla és
bizományi üzletben pedig az összes forgalom 2245758066 frtra rúgott, a tiszta
kamatjövedelem pedig 1800045 frt volt. A kamatüzlet mellett a M. még
jelentékeny áruüzletet is folytat s bizományosa a magyarországi cukortermelés
tulnyomó részének. A M. részvényei nemzetközi jellegű játékpapírt képeznek a
tőzsdéken és nagy árhullámzásoknak vannak alávetve. Az osztalékok is
meglehetősen változtak, csak az utóbbi időben mutat az osztalék stabilitást.
Legkisebb osztalékot 1876. fizetett, 5 frtot részvényenkint, de már 1877. 21
frt volt az osztalék és azóta soha sem esett 16 frt alá, míg az utóbbi években
22 frtot fizetett.
Forrás: Pallas Nagylexikon