Magyar földhitelintézet

1863. alakult Budapsten oly célból, hogy a fekvő birtokot egyesületi úton, kölcsönös jótállás alapján, jelzálogi első fele-értékéig biztos hitelképességre emelje. Az intézet 209 hazai földbirtokos alapította, kik az intézet biztosságának megszilárditására készpénzben és kötvényekben 1677000 frtot tettek le. Ezek az intézet alapítói, kik az intézet működésének vezetésére az alapítók gyűlésén, a felügyelő bizottság által és a közgyűlésen szabályszerű befolyást gyakorllnak. A legkisebb alapitványi részlet 5000 frtról szólott, egy alapító azonban nagyobb alapitványi részletet is irhatott alá. Az alapított összegnek csak 10%-át fizették be készpénzben, a többi 90%-ra pedig kilenc kötvényt tettek le, melyeknek mindegyike az összegnek egy-egy tizedéről szólott. E kilenc kötvényt az intézeti tartalékalap növekedésének arányában az alapítóknak egyenkint visszaadták. Amint ugyanis a tartaléktőke értékei az országos alapból engedélyezett 500000 frton kivül még 500000, összesen tehát 1000000 frtot meghaladtak és az 1000000 frton felül az eredeti tőke 10%-ával egyenlő növekedést értek el, minden további 10% növekedésre egy-egy kötvény az alapítóknak visszaadandó lévén, ily módon 1876-ig mind a kilenc kötvény visszaadatott és az alapítványi tőke 167700 frtra csökkent, mihez még az országos alap 500000 frtos befizetése járul. Az alapítók osztalékot a nyereségből nem kapnak, de a 10%-os készpénzbefizetésből keletkezett állandó tartalékalapnak 5%-os kamatai az alapítóokirat szelvényeinek beváltása mellett fizettetnek ki. A többi nyereség mind a tartalékalap növelésére fordíttatik és ily módon az összes tartalékok az 1895-iki mérleg szerint már 14577689 frtra növekedtek. Az alapító okiratok az intézet engedélye nélkül másra át nem kruházhatók. Ha az alapító meghal, alapítványa az egyenes leszármazó örökös nevére iratik át; ha ilyen nincs, akkor az alapítók gyülésétől függ a jelentkező jogutódot elfogadni vagy visszautasítani, utóbbi esetben a jogutódnak az alapítói betét kifizettetik, a megürült alapítvány az alapítók közgyülése által elfogadott új alapító tag által pótoltatik. Ha az alapító csődbe esik, vagy alapítványa ellen végrehajtási foglalás történik, alapítói joga ezáltal véglegesen megszünik és az alapítók gyülése határoz a fölött, hogy helyébe vegyenek-e fel új alapító tagot. A6z alapítókon kivül az intézet tagjai továbbá a magyar korona országainak mindama földbirtokosai, kik legalább 1000 frtnyi jelzáloghitelt vettek igénybe az intézetnél. Ily módon 1895 dec. 31. az intézetnek 8252 tagja volt 135880700 frt hitellel. Az intézet közegei az alapítók, a közgyülés, a felügyelő bizottság, az igazgatóság és a vidéki bizottságok. Az alapítók gyülése hármas kandidációt tesz az elnökre, kit ennek alapján a közgyülés választ és a felügylő bizottságba 18 tagot küld ki. A közgyülésen szavazattal birnak: azok a kölcsönvevők, kik legalább 50000 frt jelzálogi kölcsönt vettek igénybe; azok a kölcsönvevők, kik 50000 frtnál kisebb jelzálogi kölcsönnel vannak lekötve, vidékenkint alakított kerületi gyüléseken képviselőket választanak a közgyülésre és pedig minden 400000 frt kölcsönösszegre egy-egy képviselőt; végül az alapító tagok. A felügyelő bizottság 36 tagból áll, kik közül 18-at az alapítók, 18-at a közgyülés választ. Az igazgatóság 3-5 tagból áll, kiket a felügyelő bizottság választ és mozdíthat el. Az intézet kölcsönöket ad jelzálogos bekebelezés mellett záloglevelekben vagy készpénzben, továbbá szabályozás és talajjavitás céljából az 1889. XXX. t.-c. által biztosított fedezet alapján. A jelzálogkölcsön a biztosítékul szolgáló földbirtok elfogadott értékének 50%-áig terjedhet, 1000 frtnál kisebb nem lehet. A M.-ről külön törvények is intézkednek, igy az 1871. XXXIV. t.-c., mely az intézet jogi viszonyait szabályozza, továbbá az 1876. XXI. t.-c., mely megállapítja azokat az eltéréseket, melyekkel a kereskedelmi törvény az intézetre alkalmazandó és az 1879. XLV. t.-c., mely az osztrák-magyar bank jelzálog-hitelosztálya alapszabályaiban foglalt külön jogoknak a M.-re kiterjesztéséről szól. A M. a legkiválóbb jelzálogintézete, az országnak és az általa kibocsátott kötvények a legbiztosabb papíroknak tekintetnek. Az 1895. mérleg szerint az intézetnek 117613462 frt jelzálogkölcsön-követelése volt, mi 272949743 frt földérték és 38674410 frt mellékérték által volt jelzálogilag fedezve. Az ezek alapján kibocsátott záloglevelek forgalma 117697600 frtra rúgott. Szabályozási és talajjavítási kölcsönök 23109668 frtra rúgtak és 162318403 frt földérték által voltak fedezve. Az ezek alapján kibocsátott kötvények 23029000 frtra rúgtak. A M. záloglevelei és szabályozási s talajjavítási kötvénnyei 4%-ot és részben 4 1/2%-ot kamatoznak, de 1896 március végével megkezdte a 3 1/2%-os záloglevelek kibocsátását is, még pedig egyszerre 30000000 frt összegben. 4%-nál magasabb kamatozásu kötvényeket már nem bocsájt ki. A M. kezeli a magyar tud. akadémia, a Kisfaludy-társaság és a magyar iróksegélyegyletének vagyonát.

Forrás: Pallas Nagylexikon