Magyar gazdasszonyok országos egyesülete
1861 márc. 15. tartotta első alakuló közgyülését.
Megalapítói voltak: Zichy Pál Ferenc grófné, Hollán Ernőné, Bram Lajosné,
Batthyány Lajos gróf özvegye, Kralovánszky Istvánné, Simig Istvánné, Ziehrer
Józsefné és Sztupa György, akik később is lelkes tevékenységet fejtettek ki az
egyesület érdekében. A M.-nek kezdetben többféle célja volt, melyek közül
mindinkább kivált főtörekvése, hogy az egyesület képezdét állítson föl a
középosztályhoz tartozó szegényebb sorsu gyermekek, különösen az árva leánykák
gyakorlati és szellemi kiképzésére. Ezzel egyidejüleg nagy mértékben gyakorolta
a jótékonyságot, igy az 1863-iki alföldi óriási szárazság alkalmával özv.
Batthyány Lajosné 62000 frtnál többet gyüjtött és osztott ki az nségesek
között; a hetvenes években pusztitó aldunai árviz alkalmával pedig Damjanich
Jánosné (Csekonics grófnő elnöklete alatt) nagy jótékonysági bazárt rendezett,
mely a károsultaknak 41230 frtot jövedelmezett. Időközben az egyesület egy
árvaleányházat akart a főváros területén felállítani, s az erre befolyt
gyüjtésekből már 1866 nyrán ünnepélyesen megnyithatta a mostani Damjanich -
(akkor Háromdob-) utcában levő intézetet. Ez azonban csakhamar kicsinynek
bizonyult s az 1871. közgyülés határozataiból kifolyólag az árvaházi épület
megnagyobbított s 1876 jan. 7. fel is avattatott; a 78000 frtba került árvaházi
tanintézet jelenleg teljesen felszerelt 6 elemi és 4 polgári iskolai osztállyal
rendelkezik, melyben évenkint átlag 68 szegény árvaleány nyer kellő oktatást és
nevelést. Az egyesület vagyona 1894 december 31. 206260 frt 80 kr. volt.
Bevétele 1894. 42420 frt 8 kr., kiadása 41234 frt 8 kr., készpénz maradvány
1186 frt. V.ö. Jókai, 1895. évf. 10. sz. és az Egyesület évkönyveit (szerk.
Mayer György titkár).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|