Magyar keleti vasút
Megépítése államköltségen terveztetvén, 1866. végezték a
nyomjelzést és 1868. Nagyvárad s Kolozsvár között építeni is kezdették.
Időközben egy angol társulat ajánlata fogadtatván el, 1868. megalakult a M.
részvénytársaság. a XLV. t.-cikkbe cikkelyeztetett az engedélyokirat 90 évre;
mérföldenként 46720 frt kamat biztosítása mellett egy évi törlesztési hányad,
továbbá 10 évi adómentesség biztosíttatott és kimondatott, hogy az adómentesség
ezután is érvényben marad azokra az évekre, amelyekben az államsegély igénybe
vétetik. A tőke 75 millió ezüstforintban lett megállapítva. Az 1870. XLVII.
t.-c. a vonal vezetését akként változtatta meg, hogy nem Tordán át, hanem
Aranyos-Gyéresen át vezettessék. Torda pedig csak szárnyvonallal kapcsoltassék
egybe a fővonallal. Az angol vállalkozók az építési idő meghosszabbítása címén
2 millió frt kárpótlást követeltek s ez nem engedélyeztetvén, megszüntették az
építést. Az építőszerződdfést felbontották. Az angol cég elvesztette 2-2
milliónyi óvadékát, de a végrehajtott munkálatokért 500000, a berendezésekért
300000 frtot kapott. Az angol mérnökök eltávozása után több építési külön
osztályt szerveztek, melyek megállapították, hogy már eddig is 15-2 millió
frtig károsították meg a társaságot. A társaság hasztalan kérte tőkéjének
felemelését, hanem a kormány segélyével rövid lejártu kölcsönt kapott. E
kölcsönt átvette a nemzeti bank és kétszer meghosszabbította, mig az 1870.
I.t.-cikkel végleg nem rendeztetett a keleti vasút ügye. De ez csak egy
ideiglenes segítség volt, véglegesen az 1876. L. t.-c. rendezte a keleti vasút
ügyét, melynek alapján az állam vette meg oly módon, hogy 3 darab 200 frtos
részvényért 2 darab 100-100 frtos részvényt adott, mely 5%-ot kamatozott
aranyban. A törlesztési terv 77 évre szólott. A vasút kezelését egy bizottság
ellenőrizte, mig 1876 elején végleg állami kezelésbe került. Az államosításkor
átvett vonalak hossza volt: Nagyvárad-Brassó 484 km., Kocsárd-Marosvásárhely 59
km., Tövis-Gyulafehérvár 16,5 km., Kis-Kapus-Nagyszeben 44,6 km., Gyéres-Torda
8,56 km. Az átvétellel egyidőben államköltségen megépült a brassó-predeali
vonal (a forgalomnak átadatott 1879 jun. 10.), mi által országos jelentőségű
vonallá lett. A keleti vonal építési nehézségei felette nagyok voltak, mert
egész hosszában neogen képződményeket szelvén, milliókba kerültak a
talajcsúszások megakadályozását célzó építmények. Ezenkivül
Bánffy-Hunyad-Kolozsvár, Apahida-Gyéres, Erked-Homoros között vizválasztókat
szelvény, 10 alagutat kellett építeni, hogy a pálya 10 ? maximális emelkedéssel
épülhessen. Brassó-Predeol között a legnagyobb emelkedés 25 ?, a legkisebb
sugár 275 m.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|