Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Magyar népk... ----

Magyar Magyar Német Német
Magyar népk... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Magyar népköltés

A Folklore szó alatt vázolt általános és szélesebb keretbe a M. anyaga a következő címek alatt illeszthető be: I. Néprománcok és balladák, melyek nagyobb része közös tárgyu más népekéivel. Kiválóak a székely népballadák, de épp ezek sorában találni a legtöbb párhuzamosat más népek hasonló termékeivel. II. Népdalok, a dal szó szűkebb, tisztán lirai értelmében. Az életkörök és helyzetek szerint, amelyekben termettek, többféle csoportosítást engednek meg. Kiemelkedőbbek e csoportok közül a betyár- és katonadalok. III. Gúnyos és tráfás dalok s versikék. A M. szatirikus, pajzán és játszi elemei. IV. Köszöntők és egyéb alkalmi mondókák, így különösen: 1. Gyermekmondókák. 2. Lakodalmi mondókák (ismét számos alosztállyal). 3. Névnapi köszöntők. 4. Pohárköszöntések. 5. Táncmondókák és táncszók. 6. Ünnepi köszöntők és mondókák (többnyire kregető népszokások kapcsolatában). 7. Egyéb alkalmi mondókák. Ebbe a csoportba oszthatók be a népköltésünkben elég nevezetes helyet érdemlő verses levelek is, melyekre Sebestyén Gyula dr. hivta föl csak a legutóbb folkloristáink figyelmét, habár a Nyelvőr régibb évfolyamiban is találkozunk már velök. Idevalók még az egyes népies foglalkozásokkal járó kikiáltások és kurjantások is, minők p. különösen a bakterkurjantások. V. Misztériumok és ilyenfélék és pedig: 1. Balázsjárás. 2. Karácsonyi misztériumok. 3. Kánai menyegző. 4. Luca-játék. 5. Gergely-járás. 6. Ódericsolás (Heródes-játék v. Aprószentekezés). 7. Pünkösdölés. 8. Vizkereszt napi misztérium (Háromkirály-játék). 9. Zsuzsánna históriája. 10. Husvéti vagy passió-játékok stb. VI. Gyermekjátékok s a velük járó versikék. VII. Népmesék. Még pedig: 1. u. n. tündérmesék. 2. Állatmesék. 3. Csali mesék. 4. Hallgató mesék. 5. Ijesztő mesék. 6. Bolond mesék. (Ezekről részletesebben l. a Népmesék cikket.) VIII. Népmondák. Különösen: 1. Helyek- és személyekhez fűződött. 2. Vallásiak. 3. Magyarázó mondák (az u. n. «Miért?»-mondák. Les Pourquoi). IX. Találós mesék, vagyis néptalányok, melyek között külön csoportot alkotnak a népünknél is igen számosak a trágárságokra célzók Ez utóbbiak különben a népköltés majdnem minden kateghoriájában akadnak s a többi közül kiemelve, az u. n. kryptadiák közt, szorosan tudományos célokra gyüjtendők.

A népköltség több kategoriája közelről érintkezvén a babona és a népszokás egyik-másik jelenségével, az ilyenek leirásától alig választható külön, amiért is a szorosan vett népköltési gyüjteményeken kivül a tágabb értelemben vett etnográfiai irodalom minden ágában találni népköltési morzsákat és becses adalékokat. A M. gyüjtésének történetét áttekinthető előadásban l. a Beöthy-féle képes irodalomtörténet 480-507. lapjain Sebestyén Gyula dr. tollából, ki ugyanott az egyes műfajok biologikus alapon való fejlődéséről, idegen népköltségi termékeknek és a műirodalomnak a mi népköltségünkre való hatásáról is értekezik. Teljes repertoriuma eddig csak a népmeséknek jelent meg Katona Lajostól, az Ethnographia V. kötetében. Igen hasznavehető segédeszköz továbbá e téren s a M. valamennyi fönt elősorolt kategoriájára kiterjeszkedik a Nyelvőrkalauz, mely a Nyelvőr első tiz évfolyamának gazdag népköltési anyagát csoportosítja. Azóta ez anyag tetemesen gyarapodott e folyóirat újabb 15 kötetében, valamint számos önálló népköltségi gyüjteményeiben, melyekben ismét kivált a mesék s mellettük még a népdalok minden faja gazdagodott. A régibb gyüjtemények közül, melyek egy része nemcsak egy, hanem több faját öleli fel a M.-nek, legkiválóbbak: Erdélyi János, Népdalok és mondák (A Kisfaludy-társaság kiadása, Budapest 1846-48. I. - III.); Kriza János, Vadrózsák (Kolozsvár 1863); Arany L. és Gyulai P., Magyar népköltési gyüjtemény (Új folyam, kiadja a Kisfaludy-társaság, Budapest 1872-82. I.-III. A IV. köt. szerkesztésével Sebestyén Gyula van megbizva); Kálmány Lajos, Koszoruk az Alföld vad virágaiból (Arad 1877-78. I.-II.); Kálmány Lajos, Szeged népe (Szeged 1881, 1882, 1891, I-III.). Mindezen gyüjtemények a M. legtöbb műfajára kiterjeszkednek s igen becses népnyelvi anyagot is tartalmaznak többnyire teljesen megbizható tájszólási alaku feljegyzéseikben. A kisebb gyüjtemények, melyek közül a meséket tartalmazók a legszámosabbak (ezeket l. Katona L. id. repertoriumában), részben szintén többfélét ölelnek fel, (igy az Arany László- és Merényi-féle népmesék mellett találós meséket is, a Pap Gyuláé a meséken kivül néhány dalt és románcot is); valamint egyes vidékek és helyek néprajzi monográfiái is, aminők közül különösen kiemelendők; Jankó János dr., Kalotaszeg magyar népe (Budapest Athenaeum 1892); Jankó János dr., Torda, Aranyosszék, Toroczkó magyar (székely) népe (Budapest 1893); Gönczi Ferenc, Muraköz és népe (u. o. 1895). Csakis a gyermekjátékok kategoriáját öleli fel, de ennek mintaszerü gyüjteményét adja Kiss Áron dr. jeles könyve (u. o. 1891). A többit l. az egyes címszók alatt, különösen: Közmondások, Népdalok, Népballadák, Népköltség, Népmesék, Népmondák, Misztériumok, Találós mesék.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is