Magyar országos központi takarékpénztár
1872. alakult Budapesten 1500000 frtnyi alaptőkével,
felosztva 15000 egyen kint 100 frt névértékü részvényre. 1880. azonban három
régi 100 frtos részvényt új 300 frtosra cseréltek be és a legutóbbi években a
záloglevélüzletnek az intézet működési körébe való bevonása miatt több ízben
emelték föl a részvénytőkét új részvények kibocsátása által, ugy hogy jelenleg
3600000 frt az intézet részvénytőkéje. A részvények meghatározott névre vannak
kiállítva és szelvényekkel ellátva, amelyek a törvényes elévülésnek vannak
alávetve. A takarékpénztári üzleteken kivül a jelzálogüzletet is folytatja és
az 1895-iki mérleg szerint 21333421 frtnyi jelzálog-kölcsöne volt, minek
ellenében 18888700 frtnyi 4 1/2%-os záloglevelet bocsátott ki. A betétek
13278505 frtot és a váltótárca 7255500 frtot tett ki. Az 1895-ik évre
részvényenként 40 frt, vagyis 13,3% osztalékot fizetett.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|