Magyar papirjáradék

Ez az 5%-kal kamatozó állampapir az 1880. IX. t.-c. alapján bocsátatott ki először attól kezdve pedig majdnem évenkint kisebb-nagyobb összegeket bocsátottak ki, mig végre az 1892. XXI. t.-c. a M. bevonását, illetőleg 4%-os koronajáradékra való konvertálását rendelte el. A M. kibocsátása által fedezte az államkincstár az állami költségvetési hiányokat 1882 óta évenkint, amig csak a hiány el nem tünt a költségvetésből; ezzel szerezte be a közös államadósságok törlesztésére fizetendő járulékot a budapest-zomonyi vasút építési költségeit, a magyar államvasutak és vasművek üzemi tőkéje kiegészítésére megkivántató összegeket és ezzel fedezte a póthiteleket. A kibocsátás sorrendjét illetőleg 1881. az első 13 millió frt 75-78%-os árfolyamon, további 1 millió 78%-on, továbbá 13 millió 79,8%-on, 12-97 millió 80%-on, 12 millió 84%-on adatott el. 1882-ben 83-85%, 1883. 85-87% és 1884. már 92,50% volt a kibocsátási árfolyam és ettől kezdve egyszer sem csökkent 90% alá. 1892., amikor az 1892. XXI. t.-c. az 50%-os államadóssági kötvények konverzióját elrendelte, e törvény szerint 358487000 frt M. volt forgalomban, melyek névértéken váltattak be és 4%-os koronajáradék-kötvények kibocsátásával fedeztettek.

Forrás: Pallas Nagylexikon