Magyar takarékpénztárak központi jelzálogbankja
mint részvénytársaság 1892. alapíttatott a magyar ipar- és
kereskedelmi bank által oly célból, hogy a vidéki pénzintézetek jelzálogos
követelései alapján egységes zálogleveleket bocsásson ki; módot nyujtván
ezáltal az illető vidéki pénzintézeteknek ugy a jelzálogkölcsönök
mobilizálására, mint az adóssal szemben a kölcsönkamat-többletnek további
élvezésére. A társaság üzletköre a magánosok számára való közvetlen
jelzálog-kölcsönüzlet teljes kizárásával arra terjed, hogy vidéki pénzintézetek
jelzálogos követeléseit megszerezze és ez alapon egységes zálogleveleket
bocsásson ki, továbbá az állam, törvényhatóságok és más jogi személyek számára
kölcsönt nyujtson, lehetőleg az illető vidéki pénzintézet közreműködésével;
végül, hogy a vidéki pénzintézetek ilynemü kölcsönköveteléseit átvegye és ezek
alapján községi kötvények elnevezéssel saját kötvényeket bocsásson ki. A M.
2000000 frt alaptőkével indult meg, felosztva 4000 db. 500 frtos névre szóló
részvényre, melyekből a közgyülésen 5 ad egy szavazatot. Az 1894 febr. 26.
tartott közgyülés az alaptőkének 4000000 frtra való fölemelését határozta el. A
M. 4 1/2 és 4%-os zálogleveleket és ugyancsak 4 1/2 és 4%-os községi
kötelezőket bocsát ki.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|