Magyar zászló
Hazánk zászlója s illetőleg színeire nézve, épp ugy mint
címerére régibb törvényeink határozott intézkedést nem tartalmaznak. A bécsi
Képes Krónikában több helyen a magyar sereg vörös zászló alatt harcol, melyen
fekete karvaly (turul) madár képe látható. De ugyancsak a Képes krónikában egy
helyen vörös-fehér csíkos zászló fordul elő. Nagy Lajos fegyverzetében szintén
a vörös-fehér szin fordul elő. II. Endrének egy 1222. kelt okmányán a pecsét
vörös-fehér-zöld selyemzsinóron függ. Ilyen szinü zsinórt még számos más
hivatalos személyek által kiadott okmányon találunk, ugy a vegyes, mint a
Habsburg-házból származó királyok alatt. Magyarország színei gyanánt tehát a
vörös-fehér-zöld szerepelt. Az 1848. XXI. t.-c. 1. §-a pedig elrendelé, hogy a
nemzeti szin ősi jogaiba visszaállíttatik, s a háromszinü rózsa polgári
jelképül fölvétetik s minden középület s közintézetnél nyilvános ünnepek
alkalmával s a magyar hajókon a magyar nemzeti lobogó és országos címer
használtatik. Hogy a magyar zászló szinei a címer színeivel megegyeznek, az
jele annak, hogy ez utóbbiból vétettek, s mint már ezt Schwertner is megjegyezte
volt. (Statistik des Königreichs Ungarn II. 59-60.) V. ö. Ivánfi Ede. A magyar
birodalom címerei és szinei (Budapest 1874).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|