Magyarországi hirlapirók nyugdíjintézete
A magyarországi H. 1881. néhány lelkes hirlapiró
kezdeményezésére, hosszas előzetes tárgyalások után alakult meg. Első
alapszabályai igen egyszerüek voltak. Minden magyarországi hirlapiró, nyelvre,
korra való tekintet nélkül, ha a hirlapirói pályán legalább két évet töltött
felvehető volt. Minden belépő 100 frt törzsbetéttel, mely részletekben is volt
fizethető, beléphetett az intézetbe és évi tagdíjul 36 frtot fizetett, de az
igazgatóság ez összeget 72 frtra, sőt 108 frtra felemeltette. A nyugdíjazás 30
év letelte után vétetett tervbe és ha a tag rendes járulékán felül ennek felét
fizette, családja is nyugdíjba lépett. A nyugdij összege a vagyonnak a tagokra
eső aránya szerint lett volna kiszámítandó. A tagok 30 évig fizetik a
járulékokat és ez idő letelte után azonnal, munkaképtelenség esetén 10 évi
befizetés után nyugdíjba lépnek. Akik az alakuláskor már 10 évig hirlapirók
voltak, a törzsbetét és évi díj kétszeresének 15 éven át való fizetése
ellenében 20 év mulva lépnek a nyugdíj élvezetébe. Az 1891. évben az
alapszabályok megváltoztattak olykép, hogy csak teljes koru és legalább 3 év
óta hirlapirói pályán levő hirlapirók vehetők fel az intézetbe, a törzsbetét
többé nem, hanem helyette 12 frt évi tagsági dij s táblázatosan megállapított
biztosítási dij fizetendő, melynek egy részét az intézet viseli a tagok
helyett. Az árvák és özvegyek ellátásáról az új alapszabály a régieknél jobban
gondoskodik. A szervezet szilárd alapokra van helyezve és a biztosítási technika
szabályai szerint az intézet minden egyes nyugdíjosztályra nézve külön
tartalékokat létesített. Jelenleg három nyugdijosztály van: I. tagok nyugdíja
II. özvegyi nyugdíj, III. árvák ellátása. Minden osztályra nézve külön
fizetendő díjak vannak megállapítva. A közönség lelkesen támogatja az
intézetet, ugy hogy ez a szerény kezdet után gyorsan fejlődött. Vagyona már az
1881. csonka évben 43629 frt 89 krt tett és az 1894. év végén 511616 frt 82
krra emelkedett, mely összeg a következő tételekből alakul: intézeti ház 323185
frt 77 kr.; értékpapirok 144975 frt; készpénz 41221 frt 9 kr.;
törzsbetét-tartozás 2134 frt 96 kr. Az intézet tartalékai: alapvagyon 110000
frt; általános tartalékalap 39707 frt 25 kr., dijtartalékok 200998 frt 20 kr.,
özvegyi nyugdijtartalék 35852 frt 46 kr., nevelési járulékok tartaléka 9462 frt
72 kr., külön tartalékok 95801 frt 3 kr. összesen 498285 frt 36 kr. Az intézet
a Budapest székes főváros által ajándékozott telken diszes palotát emelt az
Alkotmány-utcában. A nyugdíjazást már megkezdte, de eddig csak az elhunyt tagok
özvegyei nyernek nyugdíjat és árvái részesednek nevelési járulékban. Az özvegyi
nyugdij 600 frt, az árvák nevelési járuléka egyenként 240 frt, de csak 600 frt
maximumig biztosítható Rokkantsági járulékot eddigelé nem nyilt alkalma fizetni
és a rendes nyugdíjélvezet azon alapító tagok részére, kik akkor a kétszeres
járulékot fizették, csak 1901-ben fog bekövetkezni. Az intézet Visi Imrének az
intézet egyik leglelkesebb alapítójának, első titkárának és utóbb alelnökének érdemeit
azzal ismerte el, hogy kora halála alkalmával alapszabályaiban, emlékezetét
megörökítette és özvegyének és árváinak évjáradékot állapított meg. Az intézet
kezeli az inségbe jutott hirlapirók gyámolitására Bródy Zsigmond által 1890-ben
tett 20000 frtos alapot. Az intézet elnöke annak megalakításától fogva dr. Falk
Miksa orsz. képviselő. Tagjainak száma 1893 végén 96 volt.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|