Magyarországi torna-egyesületek szövetsége
a Magyarországban fennálló torna-, vívó- és részben
atléta-egyesületek nagyobb részének közreműködésével 1885 jun. 29. megalakult
és a magyar kormány által is jóváhagyott egyesületi szövetség. A szövetségnek
alapszabályszerü célja (7. §) az, «hogy a magyar tornászat ügyét minden
irányban előmozdítsa s ez által a nemzet erkölcsi és anyagi erejét annak
egyeseiben művelje». A szövetség szervezete áll: a közgyülésből, amely három
évenkint lehetőleg az ország más-más városaiban szövetségi disztornázással
kapcsolatosan tartatik meg. A közgyülés választja meg 3 évre a szövetség
elnökét alelnökét és pénztárnokát, valamint a 12 tagból álló
igazgató-bizottságot is, határoz a 3 évre szóló költségvetés és zárszámadás
felett, megállapítja a legközelebbi közgyülés helyét és idejét. Az
igazgató-bizottság, mely állandóan Budapesten székel, a folyó közigazgatást
vezeti s a szövetségi járulékoknak az egyes egyesületek közötti arányos
felosztását és beszedését eszközli, felveszi a belépésre jelentkező egyleteket
stb. A szövetség eddig már négy ízben mutatta be a magyar tornászok ügyességét
és pedig 1885. az akkori országos kiállítás alkalmával Budapesten, 1886.
Aradon, 1891. ismét Budapesten és 1894. Szegeden. A szövetségbe eredetileg 16
egylet lépett be, a szövetségi egyletek száma jelenleg már 36. A szövetség
hivatalos közlönye az 1883 óta fennálló Tornaügy c. szaklap.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|