magyarság
A magyar őstörténet alapja az a megállapítás, hogy a magyar nyelv az uráli nyelvcsalád finnugor csoportjának
ugor ágából származik: népünk őshazája az Urál-hegység vidékén volt, ahol ősközösségi társ.-ban halász,
vadász és gyűjtögető életmódot folytattak. Innen az i. e. V. sz. táján délre húzódtak: Baskíriába, ahol - erős
bolgár-török, továbbá iráni hatás alatt - főfoglalkozásuk hamarosan az állattenyésztés lett, de földműveléssel is
foglalkoztak. A pásztortársadalom megindította a vagyoni differenciálódást, s ez a társ. együttélés minden
területén éreztette hatását. Az i. sz. V. sz.-ban - előbb a türk birodalom, majd a kazár fejedelemség
keretében - a Fekete-tenger északi partvidékén éltek. A IX. sz. elején a kazároktól függetlenedve előbb a Don
és Dnyeper közötti Levédiába, majd a Dnyeper-Dnyeszter-vidéki Etelközbe mentek, s itt érte őket 895-ben az a
besenyő támadás, amely a honfoglalás és a Kárpát-medencében történő végleges letelepedés közvetlen
előzménye volt.
Szerkesztette: Lapoda Multimédia
Kapcsolódás
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|