Mai

Angelo, olasz régiségbuvár és nyelvész, szül. Schilparóban (Bergamo) 1782 márc. 7., megh. Castelgondolfóban 1854 szept. 9. Jezsuita lett (1797), s előbb a milanói Ambrosiana-könyvtár felügyelője, majd 1819 óta a vatikáni könyvtár őre volt, 1838. pedig kardinális lett. Nevét a régi kódexekben felfedezett és addig ismeretlen latin klasszikusok iratainak kiadása tette ismertté. Kutatásainak legnevezetesebb eredménye a vatikáni könyvtárban felfedezett De re publica (Róma 1822), Cicero elveszettnek hitt munkájának kézirata. Egyéb kiadványai: Auctores classici e Vaticanis codicibus editi (10 köt., Róma 1828-38); Scriptorum veterum nova collectio (10 köt. u. o. 1825-38); Spicilegium Romianum (10 köt., u. o. 1839-44); Nova patrum bibliotheca (8. köt. u. o. 1852-71).

Forrás: Pallas Nagylexikon