Maine-et-Loire
(ejtsd: men e loár), département Franciaországban. Mayenne,
Sarthe, Indre-et-Loire, Vienne, Deux-Sévres, Vendée, Loire-Inférieure és
Ille-et-Vilaine közt 7120 km2 területtel, (1891) 518589, 1 km2-re
71 lak. Felülete nagyobbára sík; a Loiretól D-re fekvő felében a la Gardeban
(210 m.) éri el a legnagyobb magasságát. Ény-i része nagyobbára őskőzetekből,
DK-i része pedig tercier korszakbeli kőzetekből áll. Összes vizei a Loireba
folynak, a legnagyobbak: a Maine, a Thouet, az Authion, a Lazon és a Sévre
Nantaise. Éghajlata egészséges. Földje termékeny. 1892. 160000 ha.-on 2,5
millió hl. búza, 130000 hl. rozs, 270000 hl. árpa és 900000 hl. zab termett. A
borszüret 10 évi átlagban 644623, 1892. 331185 hl.; ezenkivül termesztenek
kendert és lent és nagy mennyiségben kitűnő gyümölcsöt. Nagy kiterjedésü
legelők és rétek (902 km2) mozdítják elő az állat-, különösen a ló-
(51250 db.), szarvasmarha- (331535 db.) és juhtenyésztést. A legfőbb
ásványországi termék Angers közelében a pala; a Loire és Layon völgyében van
egy kis széntelepe (30000 t. évi termeléssel); Saint-Barthélemyben szürke
márvány-bányája. Ásványvizforrásokat találni Martigné-Briand Chemillé és Luigné
mellett. Az ipar vitorlavászon-, vászon-, pamutszövéssel és fonással,
kelmefestéssel, papír- és bőrgyártással foglalkozik. A kereskedelmi forgalom
főcikkei; háziállatok, gabona, bab, gyümölcs, gyapju, kender, len,
szarvasmarha, pala és iparcikkek. Járásai: Angers, Baugé, Cholet, Saumur és
Segré. Fővárosa Angers (l. o.). 1790. Anjou tartományból hasították ki.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|