(ejtsd: men), 1. a Mayenne, Sarthe és Loir egyesüléséből
eredő 10 km. hosszu jobboldali hajózható mellékvize a Loirenak Maine-et-Loire
francia départementban; Angers alatt 8 km.-nyire torkollik. - 2. M. az
északamerikai Egyesült Államok egyike, az atlanti-oceán, Kanada és
New-Hampshire között, 85570 km2 területtel, (1890) 661086, 1 km2-re
8 lak. Partjai rendkivül szakadozottak; egyenes vonalban csak 400,
kanyarulataikat is beszámítva 4000 km. hosszuak. A főbb öblök: a Portlandi,
Kennebeci Penobscoti, a Frenchman, a Pleasant, a Passamaquoddyi, Gránit és
gnájsz alkotja a partvidéket szilurkorszakbeli sziklák a Kanada felőli részt.
Itt az államot sűrű erdőkkel borított hegyek takarják, amelyek közt a Catahdin
(1642 m.) a legmagasabb és amelyek összefüggő hegylánccá a 600 m. közepes
magasságu Hauteurs des Terres-ré csakis Quebec határán alakulnak. Az állam
vizekben igen gazdag; körülbelül egy tizedét tavak takarják, amelyeket
egymással kis folyóvizek kötnek össze; ezek számát 5151-re teszik; köztük a
nagyobbak a Penobscot, Kennebec, amelyek alsó részükben hajózhatók is, továbbá
a Saco és a határon a St. John, az Alleguash, Aroostook mellékvizeivel, a S.
Croix és Piscataqua. A tavak közt a legnagyobbak: a Moosehead, Chamberlain és a
Schoodic. Az éghajlat télen zord, nyáron meleg. A főtermékek a burgonya, rozs,
zab és árpa. A mészkőbányászatban M. az Unio összes államait felülmulja;
évenkint benne 21/2 millió hordóval égetnek; ezenkivül a
bányászat termékei gránit, vasérc (évenkint 8700 t.) és kevés réz. Jelentékeny
foglalkozási ág továbbá a halászat, hajógyártás, a pamut- és gyapjuszövés és
cipőgyártás. A kereskedés mind a vizen, mind a szárazon igen élénk. A hajóraj
2500 hajóból áll 500000 t. tartalommal. A vasutak hossza 2102 km. Az 1820-iki
alkotmány szerint a kormányzót, a szenátust (31 tag) és a képviselőket 151 tag)
általános szavazat útján 1-1 évre választják. A kongresszusba 6 tagot küld és
az elnökválasztásnál 8 szavazata van. Countyjainak száma 18. Fővárosa Augusta,
de nagyobb városok: Portland, Lewiston, Bangor, Biddeford és Auburn. Az állam bevételei:
5148493, kiadásai 5358098, adóssága 2652306 dollár. 1602-51-ig M.-nek egyes
részei miatt a franciák, Massachusetts és Plymouth gyarmatosai folytonosan
viszálykodtak. 1651. Massachusetts ragadta magához. 1675-1760-ig sokat kellett
szenvednie az indusok pusztításaitól. 1820. önálló állammá lett. É-i határát
véglegesen csak az 1842-iki washingtoni egyezség állapította meg. V. ö. Kohl,
Hist of the discovery of N. America particularly of M. (Portland 1869); Abbott,
Story of M. (1892). - 3. M., Franciaország egykori tartománya. Normandia,
Bretagne, Anjou, Touraine, Vendômois, Dunois és Chartrain közt, 10000 km2
területtel, Le Mans fővárossal. Le Mans grófjai már Capet Hugo idejében
viselték a M. grófja címet. 1050 körül Normandiához tartozott, a XII. sz. elején
házasság útján egyesült Anjouval és ezzel együtt 1154. Angliához került. 1204.
II. Fülöp visszafoglalta. A száz éves francia-angol háboruban újból hosszabb
ideig állott angol uralom alatt. V. ö. Renouard, Essais hist, et litteraires
sur la cidevant province du M. (1811); De Wismes, Le M. et l"Anjou historiques,
archéologiques et pittoresques (1860-65).
Forrás: Pallas Nagylexikon