Májbetegségek

A májvér bősége tulságos sokat evő, ülő életmódot követő, elhízott embereknél, vérkeringési akadályok (szivbajok, emphysema stb.), fertőző betegségek (malaria, dysenteria), diabetesz stb. következtében fejlődhetik ki. Magasabb fokainál a májtájon nyomásérzést, a máj kimutatható megnagyobbodását, sokszor kisebb-nagyobb sárgaságot okoz. Gyógyítását az ok szerint kell eszközölni. Az életmód megváltoztatása, helyes étrend, itt-ott hashajtók, Karlsbad, vérkeringési akadályok mellőzése stb. azok az eszközök, melyek segítségével a máj vérteltségét kisebbíthetjük. Piócázás, legcélszerübben a végbél körül, mulékony hatásu. A kapuér elzárodásának okát az azt összenyomó daganatok, a belsejében kicsapódó véralvadék, a hashártya közeli részeire kiterjedő gyuladás következtében heges zsugorodások stb. okoznak. Következményei attól függenek, hogy a vérkeringési zavar oldalutakon történő keringés által mennyiben ellensúlyoztatik. Ha ez hiányosan történik, akkor a kapuér rendszerében pangás jön létre, amelynek tünetei: hasvizkór, lépdaganat, hasmenés (néha véres), hányás. Ezekhez később általános pangás társulhat: a vizelet megkevesbedése, általános vizkór. Gyógykezelés tüneti (l. alább). Gyenyedő kapuérgyuladás (pylephlebitis supparativa) oka többnyire a kapuérrendszer gyökereiben létrejövő fertőzött trombusokban található meg (perityphlitis, gyuladásos folyamatok a végbélben, a gyomorban, a lépben, a mesenteriumban és mirigyeiben, genyedéses májbetegségek stb.). A betegség rázó hideggel kezdődik, szabálytalan lázakkal, máj- és lépdaganattal, fájdalmakkal, sárgasággal, hasmenéssel jár, hashártyagyuladáshoz vezet és halállal végződik. Málytályog okai: sérülés, ütés, genyvérüség (pyämia), a szomszédszervek gyuladásai, genyedő kapuér-lob, vagy sokszor nem ismerhetők fel. A fertőzés sokszor az epeutak felől történik. Tünetei: májdaganat, fájdalom, amely sokszor a jobb felső végtag felé sugárzik ki, néha sárgaság és legalább a betegség első idejében alig hiányzó, szabálytalan lefolyásu láz. Ezekhez genyvérüség esetében ennek egyéb tünetei járulhatnak. A komplikációktól eltekintve, a májtályog lefolyásának egyik gyakori jelensége az áttörés. Ennek következtében a geny a hasfalakon, vagy a szomszédos szervek útján kiürülhet és szerencsés esetekben gyógyulás is jöhet létre. A tüneti gyógyítás mellett a tályog sebészi kezelése jön tekintetbe. Heveny májsorvadás (atrophia hepatis flava) fertőző betegségek, sepsis, foszformérgezés után v. ismeretlen okból fejlődik ki. Lényegileg a máj sorvadásából áll. Tünetei: gyomor- és bélkatarrus jeleihez mérsékelt láz, később sárgaság, fejfájás, hányás, vérhányás, deliriumok, görcsök, a hőmérsék leszállása, különböző vérzések, lépdaganat, coma, halál. A májtompulat kisebbedése rendesen kimutatható. Fontos a betegség felismerése szempontjából, hogy a vizelet húgyanyagtartalma alászáll és benne leucin és tyrosin mutathatók ki. A betegség napok alatt halálossá lehet, máskor hónapokig tart. Májzsugorodás (hepatitis interstitialis, cirrhosis hepatis), kóroktanában első helyen nagy alkohol- és különösen amilalkohol-tartalmu italok bő élvezete szerepel. Az esetek egy részében azonban más okot kell keresni és mint ilyenek különösen malaria, szifilis stb. látszanak szerepelni. Lefolyása alatt először a máj kötőszövete szaporodik, ennek folytán a máj megnagyobbodik. Később a kötőszövet zsugorodása a máj megkisebbedésével jár. A betegség lassan, észrevétlenül kezdődik. Első tünetei emésztési zavarok. Ezekhez később a máj kimutatható megkisebbedése, a lép megnagyobbodása, hasvizkór, sokszor véres hányás és hasmenés járulnak. Fokozatos kimerülés vezeti be a halált. A betegség lefolyása többnyire évekre terjed. Tartamának meghatározását a kezdet bizonytalansága nehezíti. Gyógyítása talán eleinte sikeres lehet, ha a betegség oka felismerhető és mellőzhető. Különben a kezelés tüneti. Az emésztési zavarok kezelése, az erő fentartása, a vizkór elleni kezelés alkalmazandók. Késői stádiumban a hasvizkór cspolás útján mellőzendő. Ha a kórkép kifejlődött, gyógyulásról nem lehet szó. Az epeutak katarrusa többnyire gyomorbélhurutnak tovaterjedéséből származik. Máskor mint kórokok fertőző betegségek (tifusz és mások), mérgezés (foszfor), epekövek szerepelnek. Az alapbetegség tünetei mellett sárgaságnak fellépése jellemzi. Lefolyása és kezelése az alapbetegségtől függ (l. Sárgaság). Epekövek (l. o.). A máj daganatai közül legfontosabb a rák, amely többnyire a vérrel más szervekből odajutó csirákból fejlődik, ritkán elsődleges. Egy vagy több különálló daganatot képezhet, máskor az egész májat infiltrálja. A szomszéd szervekre gyakran terjed át. Emésztési zavarok, kimutatható májdaganat, májtáji, kisugárzó fájdalmak, sárgaság, kachexia a tünetei, amelyek mellett általános kimerülés közben következik be a halál. A lefolyás többnyire hónapokra terjed. Kezelésénél a tünetek enyhitése képezi a feladatot. Echinococcus (l. o.) a májban mint uni- és multilocullär echinococcus fordul elő. Nálunk az első gyakoribb. A szervezetbe kutyákból jut. Az uniloculär-alak idővel nagy, folyadékkal telt hólyagot alkot, amely mint a májnak hullámzó daganata ismerhető fel. A kórjelzés biztossá próbacsapolás útján tehető. Ez átlátszó, viztiszta folyadékot szolgáltat, mely fehérnyét nem vagy alig, sok konyhasót és gyakran borostyánkő-savat, mikroszkópi vizsgálatnál echinococcus-horgokat vagy rétegzetes hártyadarabokat tartalmaz. Növekedés közben az általa okozott nyomás a máj szomszédos részeinek sorvadását okozhatja. Magára hagyva, néha elgenyed, máskor áttörve, beleürül a gyomorba, a mellkasba, a hörgőkbe, a szivburokba stb. Kezelése sebészi. Több esetben sikerült szublimát-befecskendezés által gyógyulást elérni. A multiloculär alak lassan fejlődik, a májban fehér kocsonyás tömegeket tartalmazó csomókat képez, amelyek szétesése cysta-képződéshez vezethet. Halálosan szokott végződni.

Forrás: Pallas Nagylexikon