A májvér bősége tulságos sokat evő, ülő életmódot követő,
elhízott embereknél, vérkeringési akadályok (szivbajok, emphysema stb.),
fertőző betegségek (malaria, dysenteria), diabetesz stb. következtében
fejlődhetik ki. Magasabb fokainál a májtájon nyomásérzést, a máj kimutatható
megnagyobbodását, sokszor kisebb-nagyobb sárgaságot okoz. Gyógyítását az ok
szerint kell eszközölni. Az életmód megváltoztatása, helyes étrend, itt-ott
hashajtók, Karlsbad, vérkeringési akadályok mellőzése stb. azok az eszközök,
melyek segítségével a máj vérteltségét kisebbíthetjük. Piócázás,
legcélszerübben a végbél körül, mulékony hatásu. A kapuér elzárodásának okát az
azt összenyomó daganatok, a belsejében kicsapódó véralvadék, a hashártya közeli
részeire kiterjedő gyuladás következtében heges zsugorodások stb. okoznak.
Következményei attól függenek, hogy a vérkeringési zavar oldalutakon történő
keringés által mennyiben ellensúlyoztatik. Ha ez hiányosan történik, akkor a
kapuér rendszerében pangás jön létre, amelynek tünetei: hasvizkór, lépdaganat,
hasmenés (néha véres), hányás. Ezekhez később általános pangás társulhat: a
vizelet megkevesbedése, általános vizkór. Gyógykezelés tüneti (l. alább).
Gyenyedő kapuérgyuladás (pylephlebitis supparativa) oka többnyire a
kapuérrendszer gyökereiben létrejövő fertőzött trombusokban található meg
(perityphlitis, gyuladásos folyamatok a végbélben, a gyomorban, a lépben, a
mesenteriumban és mirigyeiben, genyedéses májbetegségek stb.). A betegség rázó
hideggel kezdődik, szabálytalan lázakkal, máj- és lépdaganattal, fájdalmakkal,
sárgasággal, hasmenéssel jár, hashártyagyuladáshoz vezet és halállal végződik.
Málytályog okai: sérülés, ütés, genyvérüség (pyämia), a szomszédszervek
gyuladásai, genyedő kapuér-lob, vagy sokszor nem ismerhetők fel. A fertőzés
sokszor az epeutak felől történik. Tünetei: májdaganat, fájdalom, amely sokszor
a jobb felső végtag felé sugárzik ki, néha sárgaság és legalább a betegség első
idejében alig hiányzó, szabálytalan lefolyásu láz. Ezekhez genyvérüség esetében
ennek egyéb tünetei járulhatnak. A komplikációktól eltekintve, a májtályog
lefolyásának egyik gyakori jelensége az áttörés. Ennek következtében a geny a
hasfalakon, vagy a szomszédos szervek útján kiürülhet és szerencsés esetekben
gyógyulás is jöhet létre. A tüneti gyógyítás mellett a tályog sebészi kezelése
jön tekintetbe. Heveny májsorvadás (atrophia hepatis flava) fertőző betegségek,
sepsis, foszformérgezés után v. ismeretlen okból fejlődik ki. Lényegileg a máj
sorvadásából áll. Tünetei: gyomor- és bélkatarrus jeleihez mérsékelt láz,
később sárgaság, fejfájás, hányás, vérhányás, deliriumok, görcsök, a hőmérsék
leszállása, különböző vérzések, lépdaganat, coma, halál. A májtompulat
kisebbedése rendesen kimutatható. Fontos a betegség felismerése szempontjából,
hogy a vizelet húgyanyagtartalma alászáll és benne leucin és tyrosin mutathatók
ki. A betegség napok alatt halálossá lehet, máskor hónapokig tart.
Májzsugorodás (hepatitis interstitialis, cirrhosis hepatis), kóroktanában első
helyen nagy alkohol- és különösen amilalkohol-tartalmu italok bő élvezete
szerepel. Az esetek egy részében azonban más okot kell keresni és mint ilyenek
különösen malaria, szifilis stb. látszanak szerepelni. Lefolyása alatt először
a máj kötőszövete szaporodik, ennek folytán a máj megnagyobbodik. Később a
kötőszövet zsugorodása a máj megkisebbedésével jár. A betegség lassan,
észrevétlenül kezdődik. Első tünetei emésztési zavarok. Ezekhez később a máj
kimutatható megkisebbedése, a lép megnagyobbodása, hasvizkór, sokszor véres
hányás és hasmenés járulnak. Fokozatos kimerülés vezeti be a halált. A betegség
lefolyása többnyire évekre terjed. Tartamának meghatározását a kezdet
bizonytalansága nehezíti. Gyógyítása talán eleinte sikeres lehet, ha a betegség
oka felismerhető és mellőzhető. Különben a kezelés tüneti. Az emésztési zavarok
kezelése, az erő fentartása, a vizkór elleni kezelés alkalmazandók. Késői
stádiumban a hasvizkór cspolás útján mellőzendő. Ha a kórkép kifejlődött,
gyógyulásról nem lehet szó. Az epeutak katarrusa többnyire gyomorbélhurutnak
tovaterjedéséből származik. Máskor mint kórokok fertőző betegségek (tifusz és
mások), mérgezés (foszfor), epekövek szerepelnek. Az alapbetegség tünetei
mellett sárgaságnak fellépése jellemzi. Lefolyása és kezelése az
alapbetegségtől függ (l. Sárgaság). Epekövek (l. o.). A máj daganatai közül
legfontosabb a rák, amely többnyire a vérrel más szervekből odajutó csirákból
fejlődik, ritkán elsődleges. Egy vagy több különálló daganatot képezhet, máskor
az egész májat infiltrálja. A szomszéd szervekre gyakran terjed át. Emésztési
zavarok, kimutatható májdaganat, májtáji, kisugárzó fájdalmak, sárgaság,
kachexia a tünetei, amelyek mellett általános kimerülés közben következik be a
halál. A lefolyás többnyire hónapokra terjed. Kezelésénél a tünetek enyhitése
képezi a feladatot. Echinococcus (l. o.) a májban mint uni- és multilocullär
echinococcus fordul elő. Nálunk az első gyakoribb. A szervezetbe kutyákból jut.
Az uniloculär-alak idővel nagy, folyadékkal telt hólyagot alkot, amely mint a
májnak hullámzó daganata ismerhető fel. A kórjelzés biztossá próbacsapolás
útján tehető. Ez átlátszó, viztiszta folyadékot szolgáltat, mely fehérnyét nem
vagy alig, sok konyhasót és gyakran borostyánkő-savat, mikroszkópi vizsgálatnál
echinococcus-horgokat vagy rétegzetes hártyadarabokat tartalmaz. Növekedés
közben az általa okozott nyomás a máj szomszédos részeinek sorvadását
okozhatja. Magára hagyva, néha elgenyed, máskor áttörve, beleürül a gyomorba, a
mellkasba, a hörgőkbe, a szivburokba stb. Kezelése sebészi. Több esetben
sikerült szublimát-befecskendezés által gyógyulást elérni. A multiloculär alak
lassan fejlődik, a májban fehér kocsonyás tömegeket tartalmazó csomókat képez,
amelyek szétesése cysta-képződéshez vezethet. Halálosan szokott végződni.
Forrás: Pallas Nagylexikon