KisszótárCímszavak véletlenül
|
Májmétely(Distoma hepaticum), a szívó férgek családjába tartozó élősködő, amely főképen az epeutakban, de kivételesen a tüdőben, vérerekben és a test különböző részein keletkező daganatokban is előfordul. Hossza 25-32 mm., szélessége 8-13 mm. Elülső része kúpalaku, hátulsó része levélszerüen ellapul (l. 1. ábra). [ÁBRA] 1. ábra. Májmétely (Distoma hepaticum). 0 száj, D bél kezdete, S hasi szívókorong, T herék, Do szíkmirigy, Ov petevezeték, Dr petefészek. Szélein barnás, közepe sárgás. Feji végén és hasi oldalán egy-egy szívó-koronggal, közöttük a szaporító szervek nyílásai láthatók. Himnősek. Petéik tojásdadok, barna szinüek, kupakosak. Nemzedékváltozás útján szaporodnak. A M. főképen a juhok és szarvasmarhákban élősködik (l. Mételykór), de kivételesen emberek májában is előfordul. Leuckart szerint az emberek salátafélékkel szedik föl a betokolt álcákat. Eddig mintegy 20 esetben észlelték. Többnyire csak 1-2 példány volt az epeutakban, néhányszor azonban tömegesen találták s ilyenkor halálos kimenetelü májgyuladást okozott; kis számban nem okoz betegséget. A májból a vérárammal eljuthat a test egyéb részeibe s találták már vénákban, sőt a bőralatti kötőszövetből keletkező daganatokban is. A M.-lyel együttesen előfordul kérődzőkben, de sőt emberekben is a lándsaalaku métely (D. lanceolatum) is (l. 2. ábra), amely jóval kisebb (8-9 mm. hosszu és 2-4 mm. széles). Elülső vége elhegyesedő, mig a hátulsó a méhnek petékkel telt csőhálózatától duzzadt és legömbölyített. Fejlődése ismeretlen. L. még Distomidae és Mételyek. [ÁBRA] 2. ábra. Lándsaalaku métely (Distoma lanceolatum). Forrás: Pallas Nagylexikon Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is |
|