Majna
(Main, Moenus), a Rajna legjelentékenyebb jobboldali
mellékvize. A Fehér- és örös-M. összefolyásából keletkezik; az előbbi a
Fichtelhegységben az Ochsenkopfon, az utóbbi a Frank-Jurában Lindenhardt
mellett ered. Kulmbach alatt 5 km.-nyire egyesülnek egymással és fölveszik a M.
nevet. A M. megkerüli a Frank-Jurát, azután fölveszi a Rodachot, a termékeny
bambergi lapályon pedig a Regnitzet, amely a Lajos-csatorna által a Dunához
kapcsolja. Bambergtől Aschaffenburgig számítják a középfolyását, amely
rendkivül kanyargós; ezen részében veszi föl a Sinnt, a Frank-Saalét és a
Taubert. Áttörvén a Spessart és Odenwald közötti szük völgyön, a M. megkezdi az
alsó folyását és Mainznál torkollik, ahol 210 m. széles. A fentemlített
folyókon kivül fölveszi még az Itzet, Lohrt, Kiuziget, Erfet, Mudaut és
Mümlinget. Hossza 495 km. (egyenes vonalban csak 252), vizkörnyéke 26430 km2.
A Regnitz torkolatától 330 km.-nyi hosszuságban hajózható. A hajózás azóta
sokkal élénkebb, amióta Aschaffenburgig a lánchajózást lehetővé tették. A
forgalom 1892. 36,86 millió t. km. volt. A M. 1866-1871-ig É. - és
D.-Németország közt határul szolgált V. ö. Ulrici, Das Maingebiet (1885);
Zoepfl, Der M. als Verkehrsstrasse (1891); Schanz G., Die Main-Schiffart im XV.
Jahrhundert (Bamberg 1895).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|