Major
György, német prot. hittudós, szül. Nürnbergben 1502., megh.
száműzetésben 1572. Előbb magdeburgi igazgató (1529), majd eislebeni,
merseburgi lelksz, 1536. vittenbergai lelkész, eislebeni szuperintendens,
honnan 1551. elűzetett. A lipcsei interimben (l. o.), melynek ő is egyik
szerkesztője volt, azt a hittani tételt mondotta ki (1548), hogy a jó cselekedetek
nem ugyan a megigazulásra, de az üdvösségre szükségesek; e miatt a hit által
való megigazulás tanához szigoruan ragaszkodó lutherista hittudósok: Amsdorf és
Flacius erősen megtámadták M.-t, vitatván ellenében,, hogy a jó cselekdetek
károsak az üdvösségre. Az ekként keletkezett, u. n. majorisztikus hitvitának
azzal vetett véget M., hogy 1567., majd 1570. készített végrendeletében
fentebbi tételét visszavonta.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|