Major

György, német prot. hittudós, szül. Nürnbergben 1502., megh. száműzetésben 1572. Előbb magdeburgi igazgató (1529), majd eislebeni, merseburgi lelksz, 1536. vittenbergai lelkész, eislebeni szuperintendens, honnan 1551. elűzetett. A lipcsei interimben (l. o.), melynek ő is egyik szerkesztője volt, azt a hittani tételt mondotta ki (1548), hogy a jó cselekedetek nem ugyan a megigazulásra, de az üdvösségre szükségesek; e miatt a hit által való megigazulás tanához szigoruan ragaszkodó lutherista hittudósok: Amsdorf és Flacius erősen megtámadták M.-t, vitatván ellenében,, hogy a jó cselekdetek károsak az üdvösségre. Az ekként keletkezett, u. n. majorisztikus hitvitának azzal vetett véget M., hogy 1567., majd 1570. készített végrendeletében fentebbi tételét visszavonta.

Forrás: Pallas Nagylexikon