Majorana-Calatabiano

1. Szalvátor, volt miniszter és olasz államférfiu, született Militellóban 1826 dec. 25. Catania egyetemén tanult, hol jogi diplomát szerzett és már korán élénk részt vett Szicilia forradalmi mozgalmaiban. Midőn 1860. a Bourbonok kiüzettek a szigetről, M. bizatott meg a közoktatásügyi ideiglenes vezetésével. Ugyanekkor kinevezték előbb a messinai, majd a cataniai egyetem tanárjának, de erről nemsokára le kellett mondania, mert beválasztották a parlamentbe, melynek öt ülésszakon keresztül tagja volt. Kétszer volt miniszter: először 1876-77., amikor az olasz halászati és erdészeti törvényt dolgozta ki; aztán ismét 1878-79., amikor tbb állammal kötött kereskedelmi szerződést és az, melyet monárkiánkkal kötött, csekély változással még ma is életben van. Főbb művei: Ricehezza e miseria (Catania 1847); Teoria giuridica delle scienze sociali (Róma 1856-58); Trattato di economia politica (u. o. 1865-66); Lezioni di scienza delle finanze (Catania 1887-88); Diritto finanziario stb. M. 1880 óta szenátor s a cataniai egyetem tanára.

2. M. József, az előbbinek id. fia, szül. Cataniában 1863 szept. 23. Szülővárosában tanult és Rómában (Ateneo) jogot meg közgazdaságtant hallgatott. Kezdetben mint ügyvéd működött, de miután Teoria del valore címü művével s egyéb közgazdasági cikkeivel feltünést keltett, a cataniai egyetem statisztikai tanszékére hivták meg. Ezután irta Teoria della statistica (Torino 1885) és Statistica teorica ed applicata (Firenze 1887) címü műveit, melyekkel hazája elsőrangu közgazdasági irói közé emelkedett. 1890. a berlini nemzetközi munkásvédő kongresszuson Olaszországot képviselte; ugyanazon évben a kormány Madridba hasonló küldetéssel szintén őt bizta meg. Egyéb művei: I dati statistici della questione bancaria (Róma 1892); Il reato di tentativo (Catania 1883); Principio della popolazione (u. o. 1885); La statistica e l"economia (Róma 1889); Le leggi naturali dell" economia politica (u. o. 1894) stb.

3. M. Angelo, az előbbinek öccse, a cataniai egyetem rektora, szül. Cataniában 1865 dec. 4. Már 16 éves korában jogi diplomát szerzett a római egyetemen, a következő évben pedig az államtudományk magántanári katedráját kapta a cataniai egyetemen; 1886. rendkivüli, 1889. rendes tanár lett, jelenleg pedig, bár kollégái közt a legfiatalabb, az egyetem rektora. Tagja egyúttal a párisi Bureau internationale de sociologie elnöki választmányának is. Fő művei, melyekben mindenütt a föltétlen szabadság s a közvetlen egyéni felelősség elveit vallja, ezek: II parlamentarismo (Roma 1885); Del principio sovrano nelle costituzione degli Stati (u. o. 1886); II sistema dello Stato giuridico (Catania 1889); l primi principii di sociologia (Róma 1891); Teoria sociologica della costituzione politica (Catania 1893, 2. kiad); Le stato d" assedio del 1894 stb.

Forrás: Pallas Nagylexikon