Makao

(Macao, Cidade do Santo Nome de Dios de Macau, Ama-ngao), portugál várostelep a Kuang-tung khinai tartomány D-i partján, 104 km.-nyire Kantontól, a Kanton folyótorkolat Ny-i oldalán, egy halmos félszigeten, amelyet keskeny földnyelv köt össze Höng-san szigettel, 13 km² területtel, (1887) 67030 lak., akik közt 4500 portugál. A telep, amelyet egykoron a khinai birtokoktól fal választott el, M. városból meg Monga, Patane és Lapa kis rongyos falukból áll. Egykor Goához tartozott, 1844 óta Timorral együtt külön kormányzóságot alkot. M. város a kormányzó, kat. püspök székhelye, festői fekvésü; a khinai és portugál városrészből áll; ez utóbbi körülbelül 100 m. magas halmokon rendesen épült; külseje valami estremadurai városhoz hasonlít. Épületei közt a kiválóbbak: a Szt. Pál-székesegyház, amelyet 1835. tűz pusztított el, a Szt. József-, Szt. Antal-stb. templom, a kórház stb. A Praia Grande a legnagyobb tere. A város mellett egy magaslaton van egy barlang, amelyben állítólag Camőes megirta a Lusiadát; a költőnek itt emléket is állítottak. Kikötője sekély és a nagyobb hajók a várostól távol kénytelenek horgonyozni. Kantonnal és Mexikóval rendes hajóösszeköttetésben áll. Kereskedelmi forgalma mintegy 17 millió forint. A kiviteli cikkek: tea (1,7 millió forint); azután selyem, ánizs, kasziaolaj, indigó; a bevitelé: opium, só, puskapor, pamutszövetek és petroleum. 1557-től kezdve, midőn a portugálok M.-t alapították, az angol-khinai háboruig a város a kelet-ázsiai kereskedelemnek középpontja volt. Vitoria alapítása a Hong-kongon és a khinai kikötők megnyitása jelentőségét nagyon alászállította. V. ö. Bjiker, Memoria sobre o estabelecimento de Macau (Lissa-bon 1879).

Forrás: Pallas Nagylexikon