Makao
(Macao, Cidade do Santo Nome de Dios de Macau, Ama-ngao),
portugál várostelep a Kuang-tung khinai tartomány D-i partján, 104 km.-nyire
Kantontól, a Kanton folyótorkolat Ny-i oldalán, egy halmos félszigeten, amelyet
keskeny földnyelv köt össze Höng-san szigettel, 13 km2 területtel,
(1887) 67030 lak., akik közt 4500 portugál. A telep, amelyet egykoron a khinai
birtokoktól fal választott el, M. városból meg Monga, Patane és Lapa kis
rongyos falukból áll. Egykor Goához tartozott, 1844 óta Timorral együtt külön
kormányzóságot alkot. M. város a kormányzó, kat. püspök székhelye, festői
fekvésü; a khinai és portugál városrészből áll; ez utóbbi körülbelül 100 m.
magas halmokon rendesen épült; külseje valami estremadurai városhoz hasonlít.
Épületei közt a kiválóbbak: a Szt. Pál-székesegyház, amelyet 1835. tűz
pusztított el, a Szt. József-, Szt. Antal-stb. templom, a kórház stb. A Praia
Grande a legnagyobb tere. A város mellett egy magaslaton van egy barlang,
amelyben állítólag Camőes megirta a Lusiadát; a költőnek itt emléket is
állítottak. Kikötője sekély és a nagyobb hajók a várostól távol kénytelenek
horgonyozni. Kantonnal és Mexikóval rendes hajóösszeköttetésben áll.
Kereskedelmi forgalma mintegy 17 millió forint. A kiviteli cikkek: tea (1,7
millió forint); azután selyem, ánizs, kasziaolaj, indigó; a bevitelé: opium,
só, puskapor, pamutszövetek és petroleum. 1557-től kezdve, midőn a portugálok
M.-t alapították, az angol-khinai háboruig a város a kelet-ázsiai
kereskedelemnek középpontja volt. Vitoria alapítása a Hong-kongon és a khinai
kikötők megnyitása jelentőségét nagyon alászállította. V. ö. Bjiker, Memoria
sobre o estabelecimento de Macau (Lissa-bon 1879).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|