Malabar-part

(Malajalam), Elő-India Dny-i 540 km. hosszu partvidéke, amely a francia Languedochoz hasonló egyenes vonalban a Ny-i Ghats és az Arab-tenger közt a Dilli-foktól a Komorin-fokig nyulik. Jellemzők e partvidékre nézve a sós lagunák (blackwaters), amelyek közt a beliapatami, pajangadai, csetvaii és kodungaturi a legnagyobbak. A Ponani az egyedüli hosszabb folyója. Az éghajlat enyhe, mert a hegylejtők csaknem a tengerig nyulnak. A talaj igen termékeny. Főtermék a csípős bors. A lakosok sok sót is főznek. A Ghats magasabb részein nagy erdők vannak és ezekben sok a teakfa. Az uralkodó néptörzs a nair-törzs; nagyobb számmal vannak még tirek, vagyis tajarok és moplák. Az egész partvidék Malabar-disztriktusra és Kocsi meg Travankor nevü hübérfejedelemségekre oszlik, amelyek mind Madras presidencyhez tartoznak. Midőn Vasco da Gama 1498. Kalikutban kikötött, a M. számos kis fejedelemségre oszlott, amelyek közt Kolasztri, Szamuri és Kocsin voltak a jelentékenyebbek. A portugálokat a hollandok szorították ki; 1776. azonban Csetvait Haider Ali, 1795. pedig Kocsiut az angolok vették el, akik ezután a XVII. sz. végén az egész M.-ot hatalmukba kerítették.

Forrás: Pallas Nagylexikon