Malabar-part
(Malajalam), Elő-India Dny-i 540 km. hosszu partvidéke,
amely a francia Languedochoz hasonló egyenes vonalban a Ny-i Ghats és az
Arab-tenger közt a Dilli-foktól a Komorin-fokig nyulik. Jellemzők e partvidékre
nézve a sós lagunák (blackwaters), amelyek közt a beliapatami, pajangadai,
csetvaii és kodungaturi a legnagyobbak. A Ponani az egyedüli hosszabb folyója.
Az éghajlat enyhe, mert a hegylejtők csaknem a tengerig nyulnak. A talaj igen
termékeny. Főtermék a csípős bors. A lakosok sok sót is főznek. A Ghats
magasabb részein nagy erdők vannak és ezekben sok a teakfa. Az uralkodó
néptörzs a nair-törzs; nagyobb számmal vannak még tirek, vagyis tajarok és
moplák. Az egész partvidék Malabar-disztriktusra és Kocsi meg Travankor nevü
hübérfejedelemségekre oszlik, amelyek mind Madras presidencyhez tartoznak.
Midőn Vasco da Gama 1498. Kalikutban kikötött, a M. számos kis fejedelemségre
oszlott, amelyek közt Kolasztri, Szamuri és Kocsin voltak a jelentékenyebbek. A
portugálokat a hollandok szorították ki; 1776. azonban Csetvait Haider Ali,
1795. pedig Kocsiut az angolok vették el, akik ezután a XVII. sz. végén az
egész M.-ot hatalmukba kerítették.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|