Malájok

(oran malaju a. m. kóbor emberek). Megkülönböztetünk maláji fajt v. maláji törzset és a malájok külön népét. A maláji faj, melyet az újabb etnográfiai testi ismertető jelei szerint csak a mongolok alfajának tekinti, nemcsak a szumátrai és malakkai M.-at és jávaiakat foglalja magában, hanem a simahaju barna törzseket is, amelyek a polinéziaiak neve alatt a Déli-tenger tropikus és szubtropikus szigetein szétszóródtak. A madagaszkári hóvák is a M. családjához tartoznak. Ez az emberfaj a Komoroktól a Husvét-szigetig a Ny. h. 61-268 fokig és Havai s Új-Zéland közt, tehát 70 szélességi fokra terjedt ki. Kiinduló pontul a délázsiai szárazföldnek DK-i részét kell tekinteni. Nyelvészeti és művelődéstörténeti szempontból két nagy osztályra osztható a maláji faj: egy nyugatira, a szűkebb értelemben vett M.-ra és a keletire, a polinéziaiakra, akikhez Müller Fr. etnologiailag a melanéziaikat is számítja. Ami a M. testi ismertető jeleit illeti, az ázsiai M. a kisebb emberekhez tartoznak, mig a polinéziai M. testük nagysága által tünnek ki. Az előbbieknek sok közös vonásuk van a mongolokkal u. m. a hosszu merev haj, ritka szakáll, a bőr sötétebb szine a bőr sárgaságától egész a sötétbarnáig, előreálló járomcsontok és a szemeknek részben ferde helyzete. Az ázsiai M. közt ismét két alaptipust találunk, t. i. egy tulajdonképeni maláji és egy batt fajt, utóbbi magasabb testalkatu, erősebb, világosabb bőre sziine, világosabb a haja és kevésbbé előállók pofacsontjai. Az ázsiai M. meokefalok, a plinéziaiak brachikefalok, mindkettőnél a koponya oly magas vagy kevéssel magasabb mint a milyen széles. A prognatizms nem feltünő. Minél közelebb laknak a M. az ázsiai szárazföldhö6, annál gyakoribb jelenség náluk a szemek ferde állása, miáltal keleten testileg az óvilág népeihez közelednek.

A M. politikai államszervezete arisztokratikus jellegü. Az állam élén a monárka áll radsa, maharadsa, dsang di Pertuan címmel. Oldala mellett állanak az Oran Kaja cimü országnagyok. Ezek kormányozzák, mint az uralkodó hübéresei és adózói, az egyes tartományokat. A trónörökös neve Radsa Muda (ifju uralkodó). Az Oran Kajabeliek között a fejedelem választja a birodalom legmagasabb hivatalnokait. A maláji jelleg legtisztábban jelentkezett Menangkaban nevü nagy birodalomban, mely az agami (Szumátra) fenföldön volt s 1680. bomlott fel, midőn Alif szultán egyenbes utódok nélkül halt meg. Politikai tekintetben a M. a hollandusok alá kerültek, akik megszüntették ugyan a fejedelmek függetlenségét, de az állam vallási viszonyait, törvényeit és szokásait nem bántották.

Forrás: Pallas Nagylexikon