(Malaka, Maláji-félsziget), 1. keskeny, hosszu félsziget,
Hátsó-India folytatása; az É. sz. 13° 31"-tól a Romania-fokig nyulik. K-en a
Sziami-öböl és Khinai-tenger, Ny-on az Indiai-oceán és a M.-szoros határolja.
Legkeskenyebb része (70 km.) a Kra-szoros. Területe 212000 km2,
körülbelül 1 millió lak. Partjai nagyobbára laposak; közelükben sok az apró
sziget. Belsejét Ény-ról DK-re, a félsziget irányát követő hegyláncok takarják,
mint a Luang, Bidor. Mindezen hegyláncok paleozói képződmények; a középsőben
emelkedik legmagasabb csúcsa, a Gunong Riam (2450 méter). A folyók nagyobbára a
hegyláncok irányát követik és ezért aránylag igen hosszuak, legjelentékenyebb a
Perak és Bernam, amelyek alsó részökben 125-300 km.-nyi hosszuságban hajózhatók
is, mig a többiek csak a föld öntözésére szolgálnak. Az éghajlat forró és
nedves; a partokon pedig sok helyen egészségtelen. A növényzet leginkább a
Szunda-szigetekéhez (l. o.) hasonlít, de Hátsó-India sajátos növényzetének
szintén vannak képviselői. Az elős állatok fajainak száma 65; a nagyobbak az
elefánt, tigris, szarvasok, vaddisznók stb. A kígyók, teknősbékák és
krokodilusok számosak, szintugy a gyíkok is. A sziget ásványországi termékei
közül a legjelentékenyebb a cinnérc, amelyet csaknem mindenütt csekély
mélységben, de főképen Mergui angol gyarmatban és Perak-államban találni; ez
utóbbiban a Capitan China nevü bánya mintegy 20000 munkást foglalkoztat és több
mint 2600000 frank értékü ércet szolgáltat. A rizsen kivül cukornádat, pamutot,
dohányt, borsot, kókuszdiót, néhol jó gyümölcsöt, kakaót és kávét is
termesztenek. A félsziget belsejében negritok és civilizálatlan malájok számos
törzsben, az É-i részen sziámiak, a D-i részen civilizált malájok, a partokon
khinaiak, hinduk, arabok és európaiak élnek. A félsziget É-i része Sziam
királysághoz tartozik, belsejében sok a független törzs. Az angolok birtokait
Straits Settlements (l. o.) néven ismerik. V. ö. Straits Branch of Royal
Asiatic Society (Szingapur 1877-től kezdve); Montano, Voyage aux îles
Philippines et en Malaisie (Páris 1886); Bird Izabella, The golden Chersonese
(London 1883); Keane, Eastern geography (u. o. 1887). - 2. M., a
Strits-Settlementshez tartozó angol gyarmat a M.-félsziget Ny-i partján, a
Linggi- és Keszang-folyók közt, 1657 km2 területtel, (1891) 90133
lak., M. fővárossal. - 3. M., város az ugyanily nevü angol gyarmaton, M.-szoros
partján, az É. sz. 2° 11" 24" alatt, 20000 lak., akik közt sok a
portugáli. Kikötője mélyebb járatu hajók befogadására nem alkalmas; ennek dacára
forgalma, különösen mezőgazdasgi termékekben elég élénk és meghaladja a 40
millió frankot. A M.-folyó által két részre osztott és egy hid által
összekötött város már a VIII. sz.-ban is fennállott. 1511. a portugálok
elfoglalták és ekkor nagyon virágzott. 1641. a hollandok és 1824. végleg az
angolok keritették hatalmukba.
Forrás: Pallas Nagylexikon