Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
malária African fev...
malária ague
malária fever and a...
malária intermitten...
malária malaria
maláriás malarial
maláriazóná... fever zones...

Magyar Magyar Német Német
Malária... ----

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Malária

(ol.) a. m. váltóláz, hideglelés. Oka apró szervezeteknek az emberbe jutása, amelyeket Laveran 1881. fedezett fel. Eme szervezetek a maláriások vérében különböző alakban találhatók fel: 1. szintelen, átlátszó, amoeboid mozgással biró gömbalaku képletek, amelyek belsejében többnyire apró pigment-rögök ismerhetők fel. Részint a vérplaszmában úszkálnak, részint a vörös vérsejtek belsejében, néha többes számban, találhatók, amikor is a vörös vérsejt elhalványodott és szinanyaga az említett rögök alakjában jut az élősdi testébe; 2. 1-4 ostoralaku nyulvánnyal biró képletek, amelyeknek nyulványai gyors mozgást engednek felismerni); 3. a vérplaszmában található félholdalaku, átlátszó, szintelen, pigment-rögöket tartalmazó és 4. szegmentált alakok. Ezen élősdi plasmodium malariae név alatt ismeretes. Fejlődésének menetét különösen Golgi tanulmányozta. Az eleinte pigment nélküli alakok a vörös vérsejtekben pigment tartalmuakká válnak, miközben növekednek, végre osztódnak. Az osztódás lázrohammal függ össze. Az alatta kiszabaduló pigment (melanin) különöböző szervek sejtjeiben rakódik le. A különböző M.-alakoknak Golgi szerint mikroszkópi megjelenésük és fejlődésük szerint megkülönböztethető plaszmodium-alakok felelnének meg (l. az ábrát).

[ÁBRA] A harmadnapos váltóláz plaszmodiumai. a visszafejlődésben levő plasymodiumok.

Hazánkban az M.-élősdieket különösen Kétli tanulmányozta. A M.-plaszmodium az emberi szervezeten kivül is tenyészik, honnét a szervezetbe jutva, okozza a M.-t. A betegség emberről emberre nem terjed, tehát nem tekinthető ragadósnak és tisztán miaszmatikus természetü. A M. kóroktanában lényeges szerepet játszanak a talaj- és az égalji viszonyok. Bizonyos fokig nedves, felső rétegeiben a lég számára áthárható, szerves anyagokat tartalmazó tlaj és bizonyos hőmérsék alkotják a miaszma fejlődési föltételeit. Azért a M. gyakoriság nagyobb meleg vidékeken, mint hidegeken, nagyobb nyáron, mint télen, legnagyobb befolyásuk van azonban reá nézve a mocsaraknak,, amelyek képződésével egy addig M. mentes vidéken a M. megjelenhetik, eltünésével az endemiásan eljövő M. megszünhetik. Ugy látszik, hogy a M. mérge a levegő útján jut a szervezetbe. A betegség kifejlődésére a beteg szervezetének határozott befolyása van, ami kitünik abból, hogy a külső oknak egyformán kitett emberek nem mind és nem egyforma mértékben betegednek meg. Általában gyöngébb szervezet alkalmasabb a M. kifejlődésére, mint erősebb. A M.-méreg által okozott különböző kóralakok közös jellemző tulajdonsága a tüneteknek szabályos időközökben való visszatérése és a kinin gyógyító hatása. A közönséges váltóláz (febris intermittens) gyöngeség, levertség, emésztési zavarok, tagfájdalmak után veszi kezdetét. Ezen néha igen rövid ideig, máskor hetekig tartó határozatlan tünetek után, vagy ezek nélkül, a tulajdonképeni roham főfájással, néha hányással, általános rosszullét érzetével kezdődik. A bőr csakhamar elspáad, borzongást érez; ez fokozódva «rázó hidegbe» megy át, amelynek hatása alatt a beteg vacogó fogakkal, egész testében remegve fekszik ágyában. 1/4 óra, máskor több óra mulva a rázi hideg megszünik a bőr kipirul, szárazzá, forróvá lesz, főfájás, szomjuság, fülzúgás, nagy forróság érzése fogják el a beteget, miközben már a rázó hideg alatt is emelkedő hőmérsék eléri tetőfokát (38-42°) és a láz össze tünetei észlelhetőkké válnak (l. Láz). 1-12 óra mulva bekövetkezik az izzadás szaka, amelyben a láz tüneteinek gyors alászállása mellett a beteg a javulás érzete mellett, bőven izzad. A váltólázfoham egész lefolyása pár órát, ritka esetben egy napot vagy többet vesz igénybe. Nem számítva a súlyos ideges tüneteket, melyek a közönséges roham képét módosítják, eltérő alakok fordulhatnak elő annyiban, hogy egyik szakasz - leginkább a rázó hidegé - kevéssé kifejezett, vagy elmarad, különösen gyermekeknél. A lázon kivül a váltóláz legjellemzőbb tünete a lép megnagyobbodása, amely kopogtatás és tapintás útján szokott felismerhetővé lenni. Említendő még a gyakran előforduló herpes labialis. Ha már jellemző a váltólázas roham megjelenése egymagában is (az esetek egy része azonban össze volna téveszthető tuberkulozissal, pyaemiával stb.), még könnyebben válik felismerhetővé az egyes rohamok ismétlődésének szabályossága által. A M.-val szemben teljesítendő feladatok közül első sorban a profilaxisz említendő. Fő eszközei: mocsarak lecsapolása, kiszárítása, a folyók szabályozása. A már fellépett M. specifikus gyógyszere a kinin. V. ö. Ehrenreich L., A malária betegségek kórtani, oktani s gyógytani szempontból (Budapest 1890).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is