Malaszt

(lat. gratia), isteni kegyelem, istentől adott ajándék, melynek adományozási oka csupán az isteni jóság, vagyis teljesen nem köteles minden részről való érdem nélkül istenileg adott jótétemény; ez értelemben a M. minden ajándékot, melyet mi s más teremtmények istentől nyernek, magában foglal, azért megkülönböztethető természetire s természetfölöttire. Természeti jelenti azon jótéteményeket, melyeket a teremtményeknek ingyen ugyan, de azok természeti kivánalma szerint ád Isten, ily M. a teremtés, szabad akarat; neveztetik teremtő kegyelemnek is. A természetfölötti M. oly ajándék, mely az embernek nemcsak érdeme nélkül, hanem természetének kivánalma és tartozékán kivül s felül jut, és természetfölötti céljának előmozdítására van rendelve, máskép megváltói M., vagy mivel a bűn által megsebzett embernek adatik, orvosló M. néven is jön elő. Katolikus értelemben a M. Krisztus ingyen ajándéka, az ő érdemei által lelki üdvünk visszaszerzése s előmozdítására vagyis a megváltásnak bennünk való eszközlésére adva, lelkünkre bensőleg hatva, ugy hogy bűnösökből igazak és szentek leszünk, vagy a jó cselekedetekre indíttatunk s azok véghezvitelére segíttetünk. A M. egyáltalában szükséges; a szentirás világos tanítása szerint azon szükségesség alapját kell az eredeti bűn által beállott egyetemes bűnösségben s az ezzel bekövetkezett tehetetlenségében az embernek, hogy az üdvöt egyedül önmaga által akarja és eszközölje, ebben a föltétlen tehetetlenségben leli alapját az isteni M. föltétlen szükségessége. L. még Eredendő bűn.

Forrás: Pallas Nagylexikon