Malcolm

János sir, angol államférfiu és történetiró, szül. Burnfootban (Dumfrieshire) 1769 máj. 2., megh. Londonban 1833 máj. 30. Miután 1792 óta India csataterein kitünt és a kormány megbizásából 1800. az afgánokkal békét kötött, Wellesley indiai kormányzó titkárává lett. 1802.., 1808. és 1810. diplomáciai küldetésben járt a persa udvarnál, ahol annyira megnyerte a sah kegyét, hogy ez őt a Khán címmel felruházta. Persiában való időzése alatt ismertette meg M. a persákat a burgonyával és ugyanakkor gyüjtötte össze a persa történet megirásához szükséges anyagot is, melynek alapján kidolgozta azután Persia történetét (History of Persia, London 1815, 2 köt.) és Sketches of Persia (2 köt. 1827) cimü munkáját. Mindakettőt francia és némnet nyelvre is leforditották. 1812. visszatért hazájába, mire a lovagrendet kapta. De már 1816. újra Indiában találjuk, hol előbb a marattok ellen küzdött, majd pedig mint az újonnan elfoglalt tartományok főkormányzója szerzett nagy érdemeket. Működéséről Memoir of Central India címü hivatalos jelentésében számolt be (London 1823, 2 köt.) és kiadta azonfelül a Political history of India from 1784-1823 (London 1826, 2 köt.) és Sketeh of the Sikhs c. nagybecsü műveket. 1823. tábornagyi rangra emelték és szabadságolták, de 1827. újra Indiába ment és elnöke lett a bombayi kormányzóságnak. Ebben az állásban sokat tett az angol gyarmatosok és nevezetesen a gyáriparvállalatok érdekében. 1831. visszatért Angliába és a parlamentbe választatta magát. 1833. megirta a The administration of Britisch-India cimü nagybecsü munkát, mely a Keletindiai társulat kiváltságainak megújítása alkalmával alapját képezte a hivatalos tárgyalásoknak. V. ö. Kaye Life and corcespondence of Sir J. M. (London 1856, 2 köt.).

Forrás: Pallas Nagylexikon