Malebranche

(ejtsd: malbrans), francia filozofus, szül. Parisban 1638 aug. 6., megh. u. o. 1715 okt. 13. 1660., miután filozofiát és teologiát tanult, belépett a Jézus-oratorium kongregációjába, melyet Berulle bibornok, Descartes barátja, az egyházi tudomány fejlesztése végett alapított volt. Itt mélyedt el Descartes filozofiájának tanulmányába s irta meg Sescartestól induló, de azután messze tőle távozó filozofiai rendszerét, melynek főműve: De la recherche de la vérité (Páris 1675, legjobb kiadás J. Bouillertől u. o. 1880). M. szerint mindent, saját szellemünket és a kiterjedt testeket, eszméink által ismerjük meg, melyek tudásunk őseredeti elemei. Az eszmék tárgya azonban a végtelen az érzékfölötti, a változhatatlan, más szóval az Istenség; tehát Isten ismerete őseredeti eleme tudásunknak. Mindent Istenben és Isten által ismerünk meg. Munkái 1712. 11 kötetben jelentek meg, újabban Simon l. adta ki 1859-1871. négy kötetben. V. ö. Blampignon, Études sur M. d"aprés des documents manuscrits, suivie d"une corresp, inédite (Páris 1863); Ollé-Laprune L., La phil. de M. (2 köt., 1870-72); André, De la vie de R. P. Malebr. (Páris 1886).

Forrás: Pallas Nagylexikon