Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Mallorca... ----

Magyar Magyar Német Német
Mallorca... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Mallorca

(ejtsd: malyorka) v. Majorca, a Balearok (l. o.) legnagyobbika a Földközi-tengerben, az É. sz. 39 és 40° közt, a mellette elterülő Cabrera, Conejera és Dragonera szigeteket is beleszámítva 3414 km2 területtel, (1887) 249008 lak., akik közül csak 71 esik a kis szigetekre. A négyszögalaku szigetből számos hegyfok áll ki: a Formentor, a Mola, a Punta Malgrat, a Salinas stb. Pompás kikötők a Palmai, a Puerto Mayor (Alcaduai) és Menor (Pollenzai); a K-i parton sok az apró öböl. A Spanyolország felőli oldalán egész hosszában egy porfirból, dioritból és mészkőből álló hegylánc húzódik el, amelyben a Puig de Torellas (1445 m.) a legmagasabb, s amely a tenger felé meredeken, a sziget belseje felé pedig szelidebben ereszkedik le. Legnagyobb része a szigetnek sik föld, amelyből egyes dombcsúcsok (puigs) emelkednek ki. Csupán egy hegytömeg van a sziget K-i részén, a Bec de Ferrulx (538 m.), amelynek D-i részében van stalaktitáinál fogva Európa egyik legérdekesebb barlangja, az Artal; egyes folyosói a tenger felszine alatt vannak. Vizei nagyobbára ÉK-nek folynak; kis vizek ezek, amelyek, mint a Riera, csak néha áradnak meg és ilyenkor nagy pusztítást visznek véghez. A sziget sík részén az éghajlat igen szelid és enyhe. Palmában az évi középhőmérséklet 18,1°, az évi esőmennyiség 430 mm. A hegylejtőket 400-500 m.-nyi magasságra terraszokban művelik és öntözik, és rajtuk mindenféle gyümölcsöt, főképen olaj-, mandula-, eperfákat, szőllőt, főképen Benisalemnél gabonát, zöldséget és kerti növényeket nagy mennyiségben termesztenek. A völgyekben bőven terem a narancs. Szépségéről és buja növényzetéről ismeretes a Valldemosa- és a Soller-völgy. Sok helyen találni márványt, itt-ott alabastromot, achátot, jászpiszt, szerpentint és hegyi kristályt. A tengeri sófőzés a partokon foglalkoztatja az embereket. A háziállatok közt sok a sertés, amelyekt meghizlalva Barcelonába exportálnak. A halászokon és hajósokon kivül vannak iparosok is, akik szappant, likőröket, pálinkákat, mandolaolajat, pamut- és selyemszöveteket, bőrt, papirost és cserépedényeket készítenek. A forgalom elég élénk; exportálnak főképen bort, olajat, mandolát, sertéseket és szentjánoskenyeret. 3 járásra oszlik: Palma, Inca és Manacor. 1262-1344-ig külön királyság volt, amelyhez a Balearokon kivül tartoztak Montpellier és Roussillon grófságok is. V. ö. Sand Georges, Un hiver a Majorque (1842); Dodd, Three weeks in Majorca (1863); Pagenstecher, Dien Insel (1867).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is