(ejtsd: malyorka) v. Majorca, a Balearok (l. o.)
legnagyobbika a Földközi-tengerben, az É. sz. 39 és 40° közt, a mellette
elterülő Cabrera, Conejera és Dragonera szigeteket is beleszámítva 3414 km2
területtel, (1887) 249008 lak., akik közül csak 71 esik a kis szigetekre. A
négyszögalaku szigetből számos hegyfok áll ki: a Formentor, a Mola, a Punta
Malgrat, a Salinas stb. Pompás kikötők a Palmai, a Puerto Mayor (Alcaduai) és
Menor (Pollenzai); a K-i parton sok az apró öböl. A Spanyolország felőli
oldalán egész hosszában egy porfirból, dioritból és mészkőből álló hegylánc
húzódik el, amelyben a Puig de Torellas (1445 m.) a legmagasabb, s amely a
tenger felé meredeken, a sziget belseje felé pedig szelidebben ereszkedik le.
Legnagyobb része a szigetnek sik föld, amelyből egyes dombcsúcsok (puigs)
emelkednek ki. Csupán egy hegytömeg van a sziget K-i részén, a Bec de Ferrulx
(538 m.), amelynek D-i részében van stalaktitáinál fogva Európa egyik
legérdekesebb barlangja, az Artal; egyes folyosói a tenger felszine alatt
vannak. Vizei nagyobbára ÉK-nek folynak; kis vizek ezek, amelyek, mint a Riera,
csak néha áradnak meg és ilyenkor nagy pusztítást visznek véghez. A sziget sík
részén az éghajlat igen szelid és enyhe. Palmában az évi középhőmérséklet
18,1°, az évi esőmennyiség 430 mm. A hegylejtőket 400-500 m.-nyi magasságra
terraszokban művelik és öntözik, és rajtuk mindenféle gyümölcsöt, főképen
olaj-, mandula-, eperfákat, szőllőt, főképen Benisalemnél gabonát, zöldséget és
kerti növényeket nagy mennyiségben termesztenek. A völgyekben bőven terem a
narancs. Szépségéről és buja növényzetéről ismeretes a Valldemosa- és a
Soller-völgy. Sok helyen találni márványt, itt-ott alabastromot, achátot,
jászpiszt, szerpentint és hegyi kristályt. A tengeri sófőzés a partokon
foglalkoztatja az embereket. A háziállatok közt sok a sertés, amelyekt
meghizlalva Barcelonába exportálnak. A halászokon és hajósokon kivül vannak
iparosok is, akik szappant, likőröket, pálinkákat, mandolaolajat, pamut- és
selyemszöveteket, bőrt, papirost és cserépedényeket készítenek. A forgalom elég
élénk; exportálnak főképen bort, olajat, mandolát, sertéseket és
szentjánoskenyeret. 3 járásra oszlik: Palma, Inca és Manacor. 1262-1344-ig
külön királyság volt, amelyhez a Balearokon kivül tartoztak Montpellier és
Roussillon grófságok is. V. ö. Sand Georges, Un hiver a Majorque (1842); Dodd,
Three weeks in Majorca (1863); Pagenstecher, Dien Insel (1867).
Forrás: Pallas Nagylexikon