Málna

v. málnaszeder (növ., boldogasszony csipkéja, Idaeobatus Focke, Rubus Idaeus L.), tulajdonképen piros gyümölcsü szederfaj; gyümölcsszemeinek csoportja a virágtengelyéről szépen sérülés nélkül leválik. Sima v. tüskés bokor, levele szárnyalt, a felsőbb hármas, a visszája szép ezüst szinü. Virága fehér. Hegyvidéken, a havasok völgyeiben bőven terem. Jó izü és kellemes szagu. Gyümölcse (baccae Rubi Idaei) kedvéért kertbe is ültetik v. a hegyen gyüjtik; apró finom szőrü, kertben néha sárga v. fehér. Tartalma kiváltképen alma- és citromsav. Pontosabb részei:

[ÁBRA]

Mint gyümölcs sokféle alakban és módon elkészítve használatos. A málnaecet, málnaszörp (acetum és syrupus Rubi Idaei) és málna-viz kellemes ital, a málna-fagylalt is kedvelt. Málnaszesz is van belőle, mely a gyomrot melegítő és görcsöt oszlató ital hirében áll. Kövér, laza és enyha földet, védett verőfényes helyet kiván, hajtásairól vagy magról szaporítják. Hat esztendőként újjal szokás felszerélni. Bő trágyázás és szorgalmas öntözés a termést jelentékenyen gyarapítja. Az újabb (fekete málna az európai málnának az amerikai Rubus occidentalisszal L. való kereszteződéséből keletkezett, de kevés az értéke. L. Szeder. Algyümölcs.

Forrás: Pallas Nagylexikon