Malomégés

keletkezhetik, a közönséges okokat nem számítva, az őrleménynek meggyulása által is, akár p. idegen tárgynak a gépezetben való súrlódása, akár az őrlemény öngyulása va. robbanása folytán is. Kivált ez utóbbi esetben az égés terjedése igen rohamos, mit még azon körülmény is elősegít, hogy a malmoknak többnyire fából épült belső szerkezetük van, mely a nagy hőségben felette gyulékony. A M.-ek leggyakoribb keletkezési helye a koptató. Az oltási művelet leginkább védelmi, amennyiben a tűzoltóság arra szorítkozik, hogy a legközelebbi tűzfalnál a tüzet feltartóztassa. Ennek elérésére szükséges, hogy nagyobb stabil szivattyugép, a falakban vasajtók, a malom minden emeletén hidránsok, kivül pedig állandó vaslétrák alkalmaztassanak.

Forrás: Pallas Nagylexikon