Malomégés
keletkezhetik, a közönséges okokat nem számítva, az
őrleménynek meggyulása által is, akár p. idegen tárgynak a gépezetben való
súrlódása, akár az őrlemény öngyulása va. robbanása folytán is. Kivált ez
utóbbi esetben az égés terjedése igen rohamos, mit még azon körülmény is
elősegít, hogy a malmoknak többnyire fából épült belső szerkezetük van, mely a
nagy hőségben felette gyulékony. A M.-ek leggyakoribb keletkezési helye a
koptató. Az oltási művelet leginkább védelmi, amennyiben a tűzoltóság arra
szorítkozik, hogy a legközelebbi tűzfalnál a tüzet feltartóztassa. Ennek
elérésére szükséges, hogy nagyobb stabil szivattyugép, a falakban vasajtók, a
malom minden emeletén hidránsok, kivül pedig állandó vaslétrák
alkalmaztassanak.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|