Malomkő
A trachitnak erősen quarcitos módosulata, mely rendesen oly
kemény, hogy M.-nek jól használható. Nálunk Geletneken (Garamvölgy),
Sárospatakon és Beregszász vidékén, Csicsón (Deés mellett), Garam-Berzencén,
Budán, Kapnikbányán bányásszák. M.-porfirnak mondanak oly quarc-porfirt (l.
o.), mely erősen likacsos és rendesen quarccal van kitöltve.
A műörléshez legkeresettebbek a francia La-Ferté édesvizi
quarc M.-vek, amelyekkel azonban a sárospataki ilyennemü kövek versenyeznek,
amennyiben a malmokban a kőjáratok alsó nyugvóköve gyakran sárospataki, a felső
kő pedig francia. Ezeket a köveket kisebb tömbök alakjában (morceaux, carreaux,
panneaux) szállítják a M.-gyárakba. A francia köveket eredetileg La-Ferté sous Jouarreban
fejtették, de az egész világnak ezen kövekben való nagy szükségletét ez a bánya
egyedül nem képes fedezni s ennélfogva hasonló minőségű francia köveket
La-Ferté elnevezésalatt La-Margay, Epernon Noyent le Kotroir és Vernotból
exportálnak. Ezekből a kisebb kőtömbökből összeállítják hazai M.-gyáraink a
M.-vek őrlő felületét, mig a kőnek az őrlőfelület és a kő nyilása közötti
részét, a kő mellét olcsóbb kövekből, s vgre az őrlőfelület alatti, illetőleg a
felette levő részét kőtörmelékekből építik össze, s kőtőanyagul cementet
használva, a kőtestben összefoglaló vaspántokat is alkalmaznak, a külső
hengeres részt pedig vas abroncsokkal körülveszik s az őrlőfelülettel ellenkező
véglapját a M.-nek gipsszel kiöntik. A molnárok ekként azon helyzetben vannak,
hogy a nagyértékü M.-vek őrlőfelületének rétegvastagságáról személyesen
meggyőződhetnek, sőt a kőtömböket is az összeépítés előtt összeválogathatják. A
természetes kőanyagon kivül u. n. műköveket is gyártanak, amelyeknek
szabadalmazott mesterséges anyagáról az illető M.-gyártók kiváló keménységet,
tökletesen egyenletes likacsosságot és kiváló ellenállóképességet hirdetnek.
Malmainkban ezen műkövek még nem hódítottak tért. Az 1. ábra az összeműködő két
M.-nek részeit hosszmetszetben tünteti fel. a1 a felső kő nyilása, a2
az alsó kő nyilása, b a kőnek öblös része az u. n. kőmell s c a síkfelületü
vizszintes őrlőfelület. A kőmell az őrleménynek jó behúzását s némileg annak
fokozatos felaprózását eszközli s a tulajdonképeni őrlőfelületek közötti
megtorlódásának elejét veszi. Az őrleményt a centrifugális erő tereli kifelé,
amelynek azonban a kiterelő hatását az őrleménynek a kövek közötti súrlódása
csökkenti. A kőnyilásnak oly nagynak kell lennie, hogy a nyilás szélén a
centrifugális erő már kellőkélpen nagyobb legyen az őrleményt visszatartó
súrlódásnál, mert különben a kövek az őrleményt nem húzzák jól be s eltömődések
és torlódások keletkeznek.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|