Malta

a Földközi-tengerben fekvő brit szigetcsoport (Gozzo, Comino, Filfoa, Comlnotto) legnagyobbika, Sziciliától 90 km-nyire, az É. sz. 35° 53" 50" alatt, 249, az egész csoport 322 km² területtel, (1893) 166105 lak., akik közt 1773 angol és 1768 idegen; ezekhez járul 8945 főnyi katonaság. A sziget eocen-korszakbeli homok- és mészkövekből áll. Dny-i részén emelkedik a Bengemma-dombsor; legmagasabb pontja (229 m.) Casal Dingli mellett van. A partok D-en és Ny-on nagyon meredekek. É-on alacsonyabbak; itt vannak a La Valettai és Szt. Pál-kikötők. Sem folyó, sem patak nincs rajta. Az éghajlat télen mérsékelt és egészséges (10-21°), de nyáron igen meleg (26-32°). Az első decembertől februárig gyakori.

Pálmáival és kaktuszaival a flóra az afrikaihoz, a szegényes állatvilág az európaihoz hasonlít. A vékony humusz-réteg a gondos művelés folytán sokat terem. Főtermékek: a tavaszi burgonya, hűvelyesek, zöldség, gyümölcs, sok déli gyümölcs, búza, pamut, cukornád és bor. A háziállatok a kecske, juh, őszvér. Azonban e termékek a lakosság élelmezésére nem elégségesek; a hiuányzó élelmiszereket a halászat pótolja. Az ásványország márványt, alabastromot, jó épületköveket szolgáltat; sót is főznek. Az iparos foglalkozás pamut-, selyemkelmék szövésére, filigránmunkák és szivar készítésre szorítkozik. A kereskedelem és forgalom igen élénk. A kivitel (1893) 12275141 (gabona és éhűvelyesek), a bevitel (bor, szarvasmarha, olaj, sör) 13732030 font sterlingre rúgott; (1893) érkezett 3851 hajó, 3472,285, elutazott 3748, 3459378 t. tartalommal. A telegráfvonalak hossza 65, a vasutaké 7¹/₂, angol mérföld. A benlakók semita eredetüek s jobbára katolikusok. Üzleti nyelv az angol; sokan beszélnk azonban olaszul is, a vidéken pedig több más nyelv szavaival kevert rontott arab nyelvet beszélnek. Van 91 iskolája 13310 tanulóval; ezeken kivül van egy egyetem, 1 liceum és 2 középiskola. A kormány élén áll a kormányzó; melléje van rendelve az 1887-iki alkotmány szerint egy tanács, amely 6 kinevezett és 14 választott tagból áll. Az állami jövedelmek (1893) 291,158, a kiadások 304993, az adóság 73368 font sterlingre rúgnak. A főváros La Valetta.

A hagyomány szerint M. volt Homeros Ogigiája; több barlangot mutatnak Kalipso barlangja gyanánt. Középponti fekvésénél fogva a Földközi-tengeren uralkodó népek egymásután foglalták el. a feniciaiak uralmát a görököké, azután a karhagóiaké és 218 Kr. e. a rómaiaké váltotta föl. Már a rómaiak korában hires volt szöveteiről és fővárosában, Melitában pompás épületek állottak, amelyeknek romjai maig is láthatók. 58. szt. Pál e sziget partjain hajótörést szenvedett és 3 hónapot töltött rajta, megtérítvén lakóinak nagy részét. A római birodalom fölosztása alkalmával 395, a keleti császársághoz került. A szaracenok 828., 836., 870 támadták meg és ez utóbbi alkalommal fővárosát is meghódították, 1090 körül Szicilia normann királyai adózójukká tették, 1127, pedig II. Roger elfoglalta. A két Sziciliával együtt 1194. VI. Henrik császár birtokába jutott A Hohenstaufok bukása után M. Anjou Károly pártjára állott, de kényszerült Aragonia uralmát elismerni; azonban ez uralom alatt nagy autonomiát élvezett. 1530. V. Károly a szigetet a Johannitáknak adta, akik a sziget lakóit szabadságaiktól csakhamar megfosztották. 1565, a törökök rohamát szerencsésen visszaverte. 1798. Napoleon foglalta el és kormányzójává Vauboist tette, aki azonban 1800. kénytelen volt La Valettát az angoloknak átengedni, akik máig is birják.

Forrás: Pallas Nagylexikon