Maltóz
(Maltose), maltóz-cukor. A szénhidrátok csoportjába tartozó
és közvetlenül erjedni képes cukorféleség. Képlete C12H22O11+H2O.
A M. dextrin mellett képződik akkor, ha a keményitőre 50-60° között a diasztáz
hat (szesz- és sörgyártásnál). Ugy készítik, hogy vizzel szétfőzött keményítőt
60°-on malátával elcukrosítják, az igy kapott folyadékot felforralás után
átszűrik, szörp sűrüségüre bepárologtatják és a szörpből a M.-t tömény
borszesszek vonják ki. A borszeszes oldatnak elpárologtatása után a M.
többnyire kemény, finom tűalaku kristályos tömeg, mely vizben, borszeszben
oldódik. 100°-ra hevítve kristályvizét elveszti. Sajátságai a szőllőcukoréhoz
nagyon hasonlók, mert a M., éppen mint amaz, az élesztő hatására közvetlenül
erjed és ekkor főleg széndioxid és borszesz képződik belőle. A fehling-féle
oldatot (lúgos rézoldat) redukálja, de nem olyan erélyesen, mint a szőllőcukor.
(150 sr. M. annyi rézoldatot redukál, mint 100 sr. szőllőcukor.) Higított
kénsavval főzve teljesen átalakul szőllőcukorrá, salétromból pedig cukorsavvá.
A M. a szesz- és sörgyártásnál fontos szerepet játszik.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|