Malva

Közép-India vidéke és tartománya az É. sz. 21° 24";és 26° 51" s a párisi K. h. 71° 40" és 76° 46" között 129328 km² ter-lettel magában foglalja Indoret (l. o.), és a kis Ratlamot, Radsgarht, Narszinghgarht, Dsaorat és a Gvaliorhoz tartozó Nimacs disztriktust. Az öt nagy folyótól (Nerbadda, Mahi, Szindh, Betva és Csambal) öntözött, jó részében magas fekvésü terület egyike Közép-India legtermékenyebb részeinek. Főtermékei: szerecsenköles, búza, árpa, rizs, kukorica, hüvelyesek, kender, pamut, cukornád és opium. Az évi kivitel ez utóbbiból Bombayon keresztül 1400000 kg. A lakosok (mintegy 5 millió) nagyon kevesek; a bhilek, Ny-on és D-en, gondok K-en, radsputok, maharatok, bandsarak mindenütt elszórtan, kumbik, kolik, grasziák, csarunok stb. a hegyekben laknak. M. a hatalmas Vikramaditia birodalmának volt része. A XI. században önálló ország volt. 1309. Ala-Uddin a delhii mohammedánus birodalomhoz csatolta; de már 1387. az afghán eredetü alkirálya Dilavar Khan Gori ismét függetlenítette. Akber M.-t birodalmának tartományává tette; midőn a XVIII. sz.-ban az ő birodalma is megdőlt, M. megint külön királyok alatt élt. 1817. végre az angolok, hogy a pindarik garázdálkodásának véget vessenek, M.-t is hatalmuk alá hajtották. V. ö. Malcolm. A memoir of central India, including M. (2 köt., London 1824).

Forrás: Pallas Nagylexikon