Mály

1. Mihály, mérnökkari tábornok, szül. Szamosujvárt 1799 szept. 20., megh. 1858 aug. 9. Tanulmányainak végeztével 1821 aug. 25. mint hadnagy beosztatott a hadseregbe. 1823. főhadnagy lett. 1824. M. m. Frankfurtba ment a katonai bizottsághoz, hol főnöke, Langenau br., a mérnökkari szakbavágó munkák kidolgozására használta; később több erődítési tervezet kidolgozásával is megbizatott. 1829. kapitánnyá neveztetett ki. 1831 márc. az olasz hadsereghez ment, hol erődítési tervek készítésével és e tervezetek végrehajtásával foglalkozott. Mintegy 200 tervet elkészítve 1842. Rastattba helyeztetett át, hol Eberle alezredes, építészeti igazgatót helyettesítette. Az itteni várépítésnél tanusított közreműködéseért a badeni nagyherceg a Zähring-Oroszlánrend lovagjává nevezte ki. 1848. frankfurti várépítészeti igazgató, 1849. pedig alezredes lett. 1849. a várépítészeti igazgatóság feloszlatása után Bregenzbe ment, a figyelő hadtesthez, hogy e város erődítési tervezetét és költségvetését elkészítse. M. csinálta kOmárom kiegészítési tervezetét is, mint 1850. végre is hajtottak. 1850. a Lipót-rend nagykeresztjével és akatonai érdemkereszttel tüntettetett ki. Ugyanezen évben M. ezredes lett. Később a lombard-velencei királyság, Karintia, Karniolia és a partvidék várfelügyelője volt, aztán hadmérnök-dandárnok Veronában, hol 1857. mérnökkari tábornok lett. V. ö. Arménia (1892. évf. 5 füzet) és Militär-Zeitung (Bécs 1858. évf. 78. sz.).

2. M. Sándor, bányászati iró, szül. Csatádon (Temes) 1858. Tanulmányait a selmeci bányászakadémián elvégezve Kapnikbányán, majd Csertesen (Hunyad), Zalatnán hivatalnokoskodott. Majd a selmeci akadémia tanáraként a kohászati eljárást tanulmányozta s a Bányászati és Kohászati Lapokban több szakmunkájával tünt ki.Jelenleg a bányászati ügyosztály főnökhelyettese a pénzügyminisztériumban.

Forrás: Pallas Nagylexikon