(növ., Malvaceae), kétszikü növénycsaládja a kolumniferák
(l. Mályvaképüek) rendjének. Füvek, kórók, félcserjék, cserjék, ritkábban fák,
gyakran nagyon szőrös tenmyésző részekkel. Levelök váltakozó, melléklevelök is
van, nyelesek, ujjaserüek, hasíttatlanok v. kéz módjára karéjosak, a rügyben
legyező módjára ráncoltak. A virág hiánytalan, csillagszerü, magános v.
csoportos, a levél tövéből ered, némelykor fürtös v. ágas-bogas helyzetü. A
veseforma magnak kérges v. érdes, némelykor gyapjas magva (gyapot) van,
magfehérje kevés, görbe csirájának redős, levélnemü szikje van. Több mint 700
fajának hazája a forró vidék, a mérsékelt tartományokban kevesebb, a hideg
vidéken nem terem. Tenyésző részében, főleg a gyökérében, mindegyiknek nyálkája
van, azért több faja puhító és borogató orvosság. Némelyik faj zsíros magva
ehető. A gyapot magva szőréből való a pamut,némelyiknek a hársa hasznos (Urena,
Pavonia), több pedig kertivirág. Négy alcsaládra szakadnak: 1. a mályvanemüek
fejlő terméssel (Lvatera, papsajt); 2. hibiskusnemü 3-5 rekeszü, oldaltörő
tokterméssel (Malvaviscus, Abelmoschus, Paritium, Thespesia, gyapot); 3.
selyemmályvanemüek, tokterméssel, de mellékkehely nélkül (Sida); 4.
gyapjufanemüek (majomkenyérfa, Ochroma, Durio, Ercodendron, Cavani Slesia).
Forrás: Pallas Nagylexikon