Mályvafélék

(növ., Malvaceae), kétszikü növénycsaládja a kolumniferák (l. Mályvaképüek) rendjének. Füvek, kórók, félcserjék, cserjék, ritkábban fák, gyakran nagyon szőrös tenmyésző részekkel. Levelök váltakozó, melléklevelök is van, nyelesek, ujjaserüek, hasíttatlanok v. kéz módjára karéjosak, a rügyben legyező módjára ráncoltak. A virág hiánytalan, csillagszerü, magános v. csoportos, a levél tövéből ered, némelykor fürtös v. ágas-bogas helyzetü. A veseforma magnak kérges v. érdes, némelykor gyapjas magva (gyapot) van, magfehérje kevés, görbe csirájának redős, levélnemü szikje van. Több mint 700 fajának hazája a forró vidék, a mérsékelt tartományokban kevesebb, a hideg vidéken nem terem. Tenyésző részében, főleg a gyökérében, mindegyiknek nyálkája van, azért több faja puhító és borogató orvosság. Némelyik faj zsíros magva ehető. A gyapot magva szőréből való a pamut,némelyiknek a hársa hasznos (Urena, Pavonia), több pedig kertivirág. Négy alcsaládra szakadnak: 1. a mályvanemüek fejlő terméssel (Lvatera, papsajt); 2. hibiskusnemü 3-5 rekeszü, oldaltörő tokterméssel (Malvaviscus, Abelmoschus, Paritium, Thespesia, gyapot); 3. selyemmályvanemüek, tokterméssel, de mellékkehely nélkül (Sida); 4. gyapjufanemüek (majomkenyérfa, Ochroma, Durio, Ercodendron, Cavani Slesia).

Forrás: Pallas Nagylexikon