Mandola

(tonsilla), a szájüreg hátulsó részében, a garat-bemenet két oldalán fekvő nyirok-mirigy. A lágy szájpadnak a nyelv és garathoz menő két ránca között, a nyelv gyökere felett fekszik. Nevét bizonyára nagysága és alakjától kapta. Lényegében véve nem egyéb nyirokcsomók halmazánál. Mint a többi nyirokcsomók, ezek is könnyen lobosodnak és megduzzadnak (mandola-gyuladás). Gyakran lobosodott M.-k megnagyobbodnak és a nyelésnek is útjában állhatnak. Ilyenkor ki szokták metszeni. Téves szójárás: leszált a mandolája; a M. nem hagyhatja el helyét, hanem a gyuladásánál az áll alatti nyirokcsomók is megduzzadnak, amit a laikusok kitapintva, a M. leszállásának tekintenek.

Forrás: Pallas Nagylexikon