Mandsuria

(Mandsuország), a khinai birodalomhoz tartozó ország az Argun, illetőleg Amur, az Usszuiri, Korea, a Sárga-tenger és Mongolország közt, körülbelül 963880 km² területtel és mintegy 13 millió lak. 1858-ig az Okhocki-tengerig és a Szakhalin-szorosig nyult el; ezen részét azonban a fennevezett időben az orosz parti tartományhoz csatolták. M.-ban ÉÉK-DNy-i irányu hegyláncok emelkednek a Liau - tungi - előfoktól az Usszuri és Amur összefolyásáig; ezek a Csangpej-san és a határon a Khingan. Az előbbinek közepén 3-3600 m.-nyi magas csúcsok emelkednek. A Liau-ho és Szongari a legnagyobb folyók. M. déli részében gránit és gnájsz képezik a hegyeket. A széntelepek elég nagy területeket foglalnak el; a folyókból aranyat mosnak. Klimája átmenetet alkot É.-Khina és Szibéria közt. Az évi középhőmérséklet (Jing-ceben) 8,4, télen a minimum -22, nyáron a maximum 32,8°. É-i M. rideg, zord; nagyobbára erdők takarják; középső, illetőleg D-i részeiben megterem a búza, árpa, zab, köles, sorghum, pamut, hüvelyesek, rizs, indigó, mák, burgonya és dohány; értékes termék még a Panax ginseng, amelynek gyökereit a khinaiak orvosságul veszik. A vadállatok a tigris, párduc, medve, farkas, róka, vadkan, szarvas és antilop; az É-i részekben pedig a különféle prémes állatok. Az uralkodó néptörzs a mandsu és khinai. A mandsuk tunguz eredetü, szép, eleven, harcos és erélyes néptörzs, melynek 1644. sikerült Khina trónját megszerezni. Ők vitték be a hajnyirás és kontyviselés szokását, mig ellenben a közéjük telepedett khinaiak lemondtak némely szokásról, mint p. a női lábak elnyomorításáról. A mandsuk É-i Khinának valamennyi törzse közül kitünnek jó modorukkal, s az idegenek iránti előzékenységükkel. Politikailag 3 részre oszlik; ezek: Söngking vagy Liau-tung, amely már egészen khinai tartománnyá lett, és 3 kerületre oszlik; Kirin, 4 kerülettel és Ho-lung-kiang (Cicikar) 6 helyőrségi várossal. Az elsőnek és egész M.-nak fővárosa Mukden (Főnig-tien-fu), M. körülbelül a XIV. század közepén alakult országgá és ekkor vetette ott meg hatalmát ama dinasztia, amely 1644 óta Khina trónján is ül. 1858. vesztette el azon részeit, amelyet orosz M.-nak is neveznek. L. még Khina (X. köt. 504. old.).

Forrás: Pallas Nagylexikon