Mandubi-bab

mandubi-mogyoró, mani, manobi (növ., Arachis L., földi makk, bab v. mogyoró, amerikai dió, kamerundió) vitorlás virágu, borsóforma fű, 7 fajjal Braziliában, de a forró vidéken, mind a két földségben termesztik. Az A. hypogaea L. (képét l. az Eleségnövények III. mellékletén) egynyáréltü, mintegy 6 dm. magas fű. Levele két-két pár levélkéből alakul, a tövében párjával narancsszinü virága fejlődik, de csak az alsók gyümölcsözők. Ezeknek virágzás után cseklyéje támad, lehajlik s a magrejtőt 5-8 cm.-nyire a földbe tolja. A termés valóban itt érik meg, 15-30 mm. hosszu, tojásdad vagy hengerded, nem nyulik fel, többnyire kétmagu. Az oly fiatal gyümölcs, mely sehogy se juthatott a föld alá, elnyomorodik. A rézpiros, egész lila barnás, ritkán fehér mag mandolaízü, utóíze olyan, mint a babé. Tartalma: 28% protein, kevés mézga és cukor, több keményítő s 43-50% kövér olajat sajtolhatni belőle. A M. ősrégi és nevezetes termesztett növény. Hazáját Afrikával összetévesztették, ahol most nagy területeken ültetik. A XVI. sz.-ban került Ny.-Indiába, de a braziliai termesztése régibb, mint az európai odavándorlás. Itt Uruguay, Khina, Kokhinkhina és Japán területén, valamint a Csendes-oceán szigetein nem annyira szeretik mint Afrikában. Töméntelent termesztenek Madrasban és É.-Amerikának délibb vidékein. Spanyol- és Franciaországban és Algeriában is jó sikerrel meghonosították. 2400-3000 kg. mag termett egy-egy hektáron. Afrika Ny-i részéről, Senegambiából Kongóig évenkint 80 millió kg. magvat szállítanak ki. Madras egy évben 425000 kg. M.-olajat küldött az afrikai nép a M.-t nyersen eszi v. pépnek főzi, a spanyol megpörköli. Sok belőle felfú, ivaringerlő, fejfájást okoz. Törésre és kigyómarásra enyhítő borogatónak kötik. Európában Angol- és Franciaország, valamint Hamburg sajtol a M.-ból olajat. A hideg, préselt olaj (kartjang-olaj) szintelen, kellemes vad ízü, hígabb mint a faolaj, fajsúlya 15o-nál 0,918, + 3"felso" o-nál megzavarodik, -3°-nál megmered, de nem szárad ki és meglehetősen tartós. A déli országok ugy használják, mint a Sesamum olaját s a legjobb faolajjal megmérkőzik. Ételbe teszik, égetik v. a technikában értékesítik. Nálunk hidegebb időben megsűrüsödik, Franciaország D-i részén a faolajat nagyon hamisitják vele. A sajtolás maradékából fehér liszt lesz, sok benne a keményítő. Tartalma: 29,25% protein, 26,67 nitrogéntelen táplálék, 11,18% zsiradék, 21,11% farost, 5,01 hamu, 7,78% viz, azért a jószág táplálékának alkalmatos. A spanyol félannyi kakaóval, cukorral és egyéb füszerrel keverve, csokoládénak főzi s a szegényebb nép mindennap issza. Hazánkban még nem termesztik, de a homokra jó lenne, mert a budapesti növénykert sovány földjében is jól megterem. V. ö. Kurtz, Verhandl. des Botan. Vereins der Provinz Brandenburg (1875, 42. s köv. old.).

Forrás: Pallas Nagylexikon