Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Manet... ----

Magyar Magyar Német Német
Manet... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Manet

(ejtsd: mané) Eduárd, francia festő, szül. Párisban 1832., megh. u. o. 1883 ápr. 30. Eleinte tengerész volt, azután 1851. Couture műtermébe lépett be, hol csaknem 6 éven át tanult. Beutazván Németországot, hosszabb időn át tartózkodván Firenzében, Rómában és Velencében, főleg a nagy németalföldi és velencei mesterek és a spanyol Goya képeit tanulmányozta és másolta nagy buzgalommal. A hatvanas évek kezdetén ismerkedett meg Velazquez műveivel és főleg az ő hatása alatt festette képeit, de nagy hatást gyakorolt rá az újonnan felfedezett japáni festészet is. Első képei, a Gyermek cseresznyével, szülőinek képmása, Fuvolázó fiu, Gitározó spanyol, Haldokló bikaviador, Faure énekes mint Hamlet, A söröcske, stb. nem nagy figyelmet, legfölebb gúnyt keltettek. A gúny megbotránkozásig fokozódott, midőn 1863. a visszautasítottak kiállításában a Reggeli a zöldben és 1865. Olimpia (Páris, Luxembourgmuzeum) c. képeit kiállította, melyekben minden befolytól menten, tisztán azt akarta visszaadni, amit lát. Csak kevesen ismerték föl tehetségét, az elsők közt Zola és néhány festő, akik hozzácsatlakozva, benne látták az új irány, az impresszionizmus fejét. Kevéssel 1870 előtt valósíthatta meg célját, amennyiben a szabadban, napfényben levő dolgokat ugy festette le, ahogy látta őket és evvel érvényre juttatta a plein air-t, melynek olyan korszakalkotó hatása lett a modern festészetre. A német-francia háboruban mint önkéntes vett részt; azután keletkeztek igénytelen tárgyu, világos napos képei, melyeknek tárgyát főleg a párisi életből merítette. A legismertebbek: A kardos fiu, Nana, Buffet a Folie-Bergéresben, A vitorlás hajón, Tavasszal, Zene a Tuileriák kertjében, Zola képmása, stb. Éppen már elkezdték ismerni jelentőségét, a legkiválóbb festők között emlegették, mikor vérmérgezés következtében meghalt. Mint úttörője egy új iránynak, melynek törekvése a világot egészen új, önálló módon ábrázolni, rendkivüli jelentősége van, ha festményei gyakran magukon is viselik a kezdet nehézségeinek a nyomát. V. ö. Catalogue de l"exposition des oeuvres de M.- avec préface d"Emile Zola (Páris 1884); Bazire, M. (u. o. 1884); Biez, M. (u. o. 1884).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is