Mangifera

L. (növ.), az akassufafélék örökzöld fája, 30 fajjal Ázsia forró vidékein. Levele hasitatlan, átellenes, virága apró, de nagy ágas-bogas virágzattá alakul, csonthéjas gyümölcse kellemes ízü, egymagu. A M. Indica L. (igazi mangosztána, indiai mangófa, l. az Eleségnövények II. képét) 12 m. magas, törzse egész 4,5 m. kerületü. Számos ága-boga narancsszinü virágokból, azután lúdtojás nagyságu, barack módjára meghámozható, sárga gyümölcsből alakul. Magva mandolaízü, akkora mint a makk. Martinique-on és Réunionon lisztnek őrlik. A M. pinnata L. malabári,, mézgát izzad. A M. gabonensis Aubry (obafa) tölgyhöz hasonló fa és Sierra Leona parton Felső-Guineában. Nagy sárga gyümölcs (iba) van olajtartalmu, mandolaízü magvából lesz a dika-kenyér meg a gabani csokoládé. De ezt a terméket, mely a Sierra Leona parton Gabunig a nép fő tápláléka, valamint a zsíradékot, az Irvingiának (l. o.) is tulajdonítják. Emez a kakao-vajhoz hasonlít, kellemes illatu, enyhe ízü 40°-nál megolvad, könnyen megavasodik, szappant és gyertyát állítanak elő belőle.

Forrás: Pallas Nagylexikon