Mangifera
L. (növ.), az akassufafélék örökzöld fája, 30 fajjal Ázsia
forró vidékein. Levele hasitatlan, átellenes, virága apró, de nagy ágas-bogas
virágzattá alakul, csonthéjas gyümölcse kellemes ízü, egymagu. A M. Indica L.
(igazi mangosztána, indiai mangófa, l. az Eleségnövények II. képét) 12 m.
magas, törzse egész 4,5 m. kerületü. Számos ága-boga narancsszinü virágokból,
azután lúdtojás nagyságu, barack módjára meghámozható, sárga gyümölcsből
alakul. Magva mandolaízü, akkora mint a makk. Martinique-on és Réunionon
lisztnek őrlik. A M. pinnata L. malabári,, mézgát izzad. A M. gabonensis Aubry
(obafa) tölgyhöz hasonló fa és Sierra Leona parton Felső-Guineában. Nagy sárga
gyümölcs (iba) van olajtartalmu, mandolaízü magvából lesz a dika-kenyér meg a
gabani csokoládé. De ezt a terméket, mely a Sierra Leona parton Gabunig a nép
fő tápláléka, valamint a zsíradékot, az Irvingiának (l. o.) is tulajdonítják.
Emez a kakao-vajhoz hasonlít, kellemes illatu, enyhe ízü 40°-nál megolvad,
könnyen megavasodik, szappant és gyertyát állítanak elő belőle.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|