Mangold

l. Károly, ügyvéd és politikus, szül. Pozsony-Szt.-Györgyben 1824 jan. 4., megh. Pozsonyban 1869 máj. 18. Alig hogy a jogot elvégezte, szülővárosában polgármesterré választották. Ebben az állásban a szabadságharc alatt a honvédeknek segédkezett, amiért azután a haditörvényszék 1849. hosszabb fogságra itélte és az ügyvédi gyakorlattól eltiltotta. Apósa, Maksziányi csász tanácsos közbenjárására azonban utóbb mégis ügyvédi irodát nyithatott Pozsonyban, ahol rövid idő alatt a város és a környékbeli főnemesi családok ügyvéde és bizalmi férfia lett. 1861. a bazini kerületben képviselőnek választották, még pedig deákpárti programm alapján; később pedig a pozsonyi Deák-pártnak vezéreként szerepelt. Nagy érdemeket szerzett Pozsony város felvirágzása körül, sokat áldozott kulturális célokra és mint iró is működött. V. ö. Jogtudom. Szemle (I. 1869 138. old.).

2. M. Lajos, tanár és történetiró, az előbbinek fia, szül. Pozsonyban 1850 febr. 28. A gimnáziumot Nagyszombaton és Pozsonyban az egyetemet Bécsban végezte, hol tanári oklevelét is szerezte. 1874. az aradi gimnáziumhoz került, 1880. helyettes tanár minőségében Budapestre az egyetemhez, 1881. a VI. (most V.) kerületi reáliskolához. Egyúttal az ókori töténet és a keleti népek történetének magántanára az egyetemen. Munkái: Világtörténelem. I. Ókor (Müller Dávid nyomán, Budapet 1878); Világtörténelem középiskolai használatra (3 köt., 1878-79, IV. kiad. 1894-95); A magyarok oknyomozó történelme (I. kiad. 1883, III. kiad. 1896); A magyarok története (1884, V. kiad. 1890). Egyéb dolgozatai közül említendők: A latin nyelv elterjedése a római világbirodalomban (Tanáregyes, Közl. 1880-81); VIII. Henrik angol király (a VI. ker. reáliskola 1883. programmjában); Ujabb munkák Stuart Máriáról (Századok 1885); Az újabb angol törlén. irod. ismertetése (a Jahresberichte der Geschichtswissenschaft 1884-88. évfolyamában és a Századokban, 1892) stb. Továbbá a Századok munkatársa, nevezetesen a hazánkat érdeklő külföldi irodalom és a bibliográfia rovatvezetője; a Hadtörténelmi Közlemények munkatársa és a Magyarhadtörtén. repertorium szerkesztője; a Sybel-féle Historische Zeitschrift-nak 1878 óta, a Jahresberichte der Geschichtswissenschaft c. vállalatnak 1884 óta, a müncheni Historisches Jahrbuchnak pedig 1886 óta magyarországi referense; a Deutsche Zeitschrift für Geschichtswissenschaft magyarországi bibliografusa. Munkatársa volt még a lipcsei Bibliographischer Anzeiger-nak, az osztrák Gymnasial-Zeitschrift-, az osztrák Literatur Zeitung-nak és 1881-83. a Tanáregyes. Közlönynek. Művei közül Goldis Vazul a kisebbik magyar történetet 1890. román nyelvre fordította (Istoria Ungariei, Brassó 1890), a 3 kötetnyi Világtörténelemből pedig olasz fordítás van készülőben, melyet a fiumei gimnázium több tanára készített. A berlini történeti társulat levelező tagja. E lexikon egyetemes történelmi részének szerkesztője s egyik irója.

Forrás: Pallas Nagylexikon