Mangra

Vazul, politikus, szül. Budorászán (ma Bondoraszó, Bihar) 1852. Elemi és középiskoláit Belényesen, a jogot Nagyváradon s a teologiát Aradon végezte. Midőn Metinau az aradi teologiát újólag szervezte, őt is tanárrá nevezte ki, előadván az egyházjogot 1892-ig. Korábban szerkesztője volt a kerület lapjának a Biserica si Scoala (Templom és iskola) hetilapnak. Szigoru erkölcsü, magába vonult ember, de roppant fanatikus. Az egyházi zsinatokon és kongresszusokon kérlelhetetlenül támadta meg fölebbvalóit. Ezért többrendbeli zaklatásnak volt kitéve. Midőn 1892. politikai izgatásai miatt püspöke fölmentette a tanszéktől, politikai fanatizmusa nem ismert határt. Majd itt, majd ott jelent meg s izgatott főpapja s mindazok ellen, kik vele egy nézeten voltak. Mig a politika nem ragadta magával, szorgalmas irodalomtörténeti kutató volt s ennek révén - több becses kéziratot fedezve föl a biharvármegyei s más román egyházaknáál - a bukaresti román tudományos akadémia levelező tagjává választotta. 1895 aug. 10. ő volt a nemzetiségi kongresszus románpárti elnöke.

Forrás: Pallas Nagylexikon